Karlóca (szerb nevén Sremski Karlovci) sokak szerint a Vajdaság egyik legszebb kisvárosa. Osztom sokak véleményét, bár vannak helyek, ahol több a látnivaló (ezek némelyikéről én is írtam, mint pl.: Zombor, vagy Szabadka), de ezek jellemzően jóval nagyobb városok Karlócánál. Karlóca történelmi szempontból is különösen fontos, nekünk magyaroknak is, hiszen itt köttetett meg 1699-ben a 150 éves török megszállást lezáró Karlócai Béke.
Karlóca központja.
Karlóca ez után komoly szerb kulturális, és vallási központ lett. Ennek oka, hogy a ma Szerbia nagyobb részét alkotó, a Száva-Duna vonaltól délre eső területek még majd 150 évig (az 1830-as évekig) a török birodalom részei maradtak. A szerb magterülethez legközelebb ez a város feküdt, így a korábban Magyarország északi részébe (többek közt Szentendrére, innen a címben is kiemelt párhuzam) menekült szerb értelmiségi és egyházi vezetők itt telepedtek le a békekötés után.
Ortodox templom a központban. Abban az időben emelték, amikor Karlóca volt a szerb ortodox egyház központja.
Így alakult ki virágzó egyházi és kulturális élet Karlócán, mely persze mára már sokat vesztett egykori fényéből, de a településen ma is rengeteg történelmi emlék, régi épület emlékeztet erre a korra. Emiatt, bár Karlóca az első világháború végéig Magyarország része volt, szemben például Zentával, vagy Szabadkával, sose volt igazán magyar város, mindig is szerb többségű volt (1910-ben 6400 lakójából mindössze 380-an voltak magyarok).
Régi házak Karlócán.
A város központjában az ortodox papi szeminárium és a pátriárka palotája emlékeztet azokra az időkre, amikor a szerb ortodox egyház székhelye volt a város. A gyönyörű állapotú paloták között álló kis, koraújkori lakóházak is szépek. Többségükben ma étterem, vagy szuvenírbolt működik, látszik, hogy elég komoly turizmus van a városban. Persze a turisták többsége szerb, hiszen Szerbián kívül alig ismert ez az aranyos kisváros.
A Papi Szeminárium épülete.
A főtér átellenes oldalán a gimnázium és a városháza épületeit lehet megcsodálni. Érdemes még megemlékezni a főtéren álló oroszlános, 4 ágú kútról. A legenda szerint, aki még nem találta meg a párját, és iszik a vizéből, az Karlócán fogja megtalálni a szerelmet, és a városban fog maradni. Tekintve, hogy Karlóca lakossága még nem érte el a kb. félmillió főt, feltételezem, hogy a legenda nem igaz, de azért csak óvatosan igyunk a kútból :).
A legendás kút a főtéren, ami Karlóca népességnövekedését hivatott biztosítani :).
Érdemes sétát tenni a XVIII. század hangulatát idéző utcákon. A szűk, kacskaringós utcákat ódon házak fogják közre. Több szépen fel van újítva, de akad bőven olyan is, amihez láthatóan jó régen nem nyúltak. Hiába, ez nem Svájc, nincs pénze mindenkinek a felújításra, de ez a romos báj is hozzáad a város képéhez.
A város utcáin egymást váltják a szépen felújított és a kissé romos házak.
Karlócán az építészet mellett érdemes egy kicsit a kultúrában is elmerülni. Ezt több múzeum segíti. A városban ma is aktív német kisebbség él. Számuk persze erősen megfogyatkozott az utóbbi évtizedekben, de akik vannak, ők igyekeznek őrizni hagyományaikat. Egyik ilyen hagyományuk a kuglófkészítés, melyet egy piciny műhelyben ma is űznek. A műhely egyben múzeum is, így a különféle kuglófok megkóstolása mellett a készítéshez használt régi eszközök is megtekinthetőek.
Kuglófkészítő eszközök.
Karlóca büszkesége még a méhészeti múzeum, ahol a mézkészítés eszközei tekinthetők meg az elmúlt közel 200 évre visszamenőleg. A neves Zivanovic család által üzemeltetett múzeum mellett ma is működő méhészet és borászat üzemel. A majd 150 éves családi vállalkozás ugyanis idővel a méhészet mellett a borászattal is kezdet foglalkozni. A kiállításnak is van borászati része is, de a hangsúly a méhészeten van. A méhészet és a borászat termékeit természetesen meg is lehet kóstolni (érdemes kipróbálni a Zivanovic család bermetjét, melyből a Titanic-on is szolgáltak fel!), sőt akár vásárolhatunk is, ha valami nagyon megtetszik.
Régi kaptárak. Igen középen a nagy templom is egy méhkaptár…
Karlóca szélén, a hegy tetején található a békekápolna, mely a karlócai békekötés helyszínén áll, pont ott, ahol egykor az a sátor állt, melyben a szerződést aláírták. Sajnos ide nem volt időnk felmenni, így ez a kápolna nekem kimaradt, de ti, ha tehetitek, keressétek fel!
Békekápolna híján egy belvárosi kép :).
A város megtekintése jól összeköthető Újvidék felfedezésével, hiszen a két település alig 10km-re található egymástól, Karlóca ma gyakorlatilag Újvidék elővárosa. Újvidéken a vasútállomás melletti buszállomásról a 61-es és 62-es buszokkal lehet átmenni Karlócára, a menetidő kb. 20 perc, a buszok 30-60 percenként indulnak. Ha Újvidéket, Péterváradot és Karlócát is felfedeznétek, akkor már érdemes inkább 2 napot szánni erre a 3 városra.
Karlóca központja, a Gimnáziummal.
A cikk megjelenését a Vajdasági Turisztikai Hivatal, a Szerbia Magyarul , a Balkaninfo és az Alpha Travel SEE támogatta.