Intravel

Ukrán vasútállomások szolgáltatásai

Korábbi cikkeinkben az ukrajnai vonatozás sok aspektusát megvizsgáltuk már (menetrendek, kocsi-osztályok, jegy vásárlás), azonban az állomásokkal részletesebben még nem foglalkoztunk. Pedig az állomások az utazás szempontjából majdnem olyan fontosak, mint maguk a vonatok. Ebben az írásban a nagyobb, távolsági vonatok által is kiszolgált állomásokról lesz szó. Akárcsak a jegyvásárlásról szóló cikknél, itt is igaz, hogy a cikk alapvetően az ukrajnai vasútállomásokról szól, ám többé-kevésbé az összes poszt-szovjet ország vasútállomására igazak állításai.

DSC_2160A kijevi pályaudvar főcsarnoka: Itt mindig nagy a jövés-menés.

Pénztárak

 

A pénztárak nem azért szerepelnek itt, mert Ukrajnában “extra” dolognak számítana egy vasútállomás, ahol van pénztár, hanem mert oda kell figyelni, hogy az ember melyik pénztárhoz áll sorban. A nagyobb állomásokon jellemzően ugyanis külön van a távolsági és elővárosi pénztár. Attól függően kell tehát sorba állni, hogy hova szeretnénk jegyet venni. Némely állomáson csak egy külön ablak van az elővárosi utasoknak, más állomásokon teljesen külön helyen van a két féle pénztár (pl.: Odessza), sőt olyan is van, ahol teljesen külön épületben van az elővárosi pénztár (pl.:Csap is ilyen). Az éjszakai közlekedés fejlettsége miatt a legtöbb helyen a távolsági pénztárak éjjel-nappal nyitva vannak, legfeljebb rövid 20-30 perces technikai szünetekkel megszakítva a nyitva tartást.

DSC_2149Ritkán használt pénztárak a kijevi pályaudvaron.

Illemhelyek

 

Minden vasútállomáson van wc. A legtöbb helyen egy van csak, nagyobb állomásokon ez jellemzően fizetős (pl.: Csernyivci), kisebb állomásokon ingyenes (pl.: Beregszász), és ritkán, de van olyan is, hogy egy állomáson több van, ezek között is van, ahol mindegyik illemhely fizetős (pl.:Lviv), és van olyan is, ahol ingyenes és fizetős wc is van (pl.:Odessza, Kijev). Az ingyenes wc-ktől ne várjunk túl sokat, eléggé balkáni állapotok jellemzik az ilyen helyeket. A fizetős mosdók általában jobb állapotban vannak, bár itt is elég nagy a szórás. Az árak barátiak jellemzően 2-5 grivnya között kell fizetni (ez kb. 22-55Ft-ot jelent).

DSC_2175Ingyenes wc bejárata Kijevben. Az illemhely elvileg éjjel-nappal nyitva van, de 6-szor is bezájrák takarítás miatt 1-1 teljes órára. Felette a fodrász-szalon 8-20-ig tartó nyitvatartása olvasható.

 

Csomagmegőrzők

 

A nagyobb, kb. 100.000 fő feletti városok állomásain jellemzően van csomagmegőrző. Az ennél kisebb városokban lutri, hogy van-e. Elméletileg például a 8ezres Csap állomásán van (bár én még soha nem használtam, így nem tudom működik-e), de a 25ezres Beregszászon nincs. A nagyobb városokban tehát jellemzően van csomagmegőrző a vasútállomáson.

Két féle csomagmegőrző jellemző az országra. Az egyik a hagyományos, emberes csomagmegőrző, ezeknél jellemzően 20-30 grivnya (220-330Ft) közötti összeget kérnek egy csomagért egy napra. Ilyen csomagmegőrző működik többek közt Odesszában, Lvivben, Ungváron vagy épp Csernyivciben. Az ilyen csomagmegőrzőknél fontos figyelni a nyitvatartási időt, nehogy zárva legyen, mikor ki kéne vennünk a csomagokat. A legtöbb azért 0-24 nyitva van (rövidebb 20-30 perces technikai szünetek azért lehetnek, ezek is mindig ki vannak írva), például Odesszában, Lvivben, de vannak, amelyek éjszakára bezárnak (pl.: Csernyivciben csak este 8-ig van nyitva a csomagmegőrző, igaz addigra a távolsági vonatok mind elmennek). Az ilyen, emberes csomagmegőrzőkben néha kérdezik az ember családnevét (“Familija?”), bár nem tudom minek, kiadáskor nem szokták kérni.

DSC_2183A csomagmegőrzők terme a kijevi pályaudvaron.

A másik kategóriába az automata csomagmegőrzők tartoznak. Itt az országban egységesen egy, a szovjet időkből megmaradt automata-típust használnak. Ezekbe zsetont kell dobni, így először zsetont kell vennünk, szekrényenként egyet. Egy szekrénybe két 70L-es hátizsák befér, ezzel érdemes előzetesen kalkulálni. A szekrény ajtaján kétszer 4 tekerő van, 4 belül, 4 kívül. A belső tekerőkön kell előre beállítani azt a kódot, amivel majd a szekrényt ki tudjuk nyitni. A kód egy cirill betűből és 3 számból áll. Aki hadilábon áll a cirill betűkkel, annak sem kell megijednie, vannak átfedések (pl.: A cirill “V” betűt így írják “B”). A sorrend tehát a következő: Beállítjuk a kódot és betesszük a táskát, ez után kell bedobni a zsetont, majd amint a szekrény elkezd berregni, lehet bezárni az ajtót. Ez után a kód megadásával bármikor nyitható a szekrény. Ilyen automata csomagmegőrzők jellemzően a legnagyobb városokban vannak, pl. Kijevben, Harkovban stb. Ezek azért jók, mert jellemzően olcsóbban meg lehet úszni a csomagok letételét, mint az emberes helyeken. Egy-egy szekrény 15-25 grivnya (165-275Ft) között szokott lenni, ráadásul ha hátizsákkal megyünk többen, akkor ezeket kettesével össze lehet rakni, így fele annyi pénzből kijön így a csomagok lerakása, mint ha emberes helyre mennénk, ahol ugye csomagszámra kell fizetni.

DSC_2184Ilyen az automata. 
DSC_2185

Ezen a 4 belső tekerőn kell beállítani azt a kódot, amivel később nyitható a szerkény.
DSC_2186Kívülről kis lapkák takarják a tekerőket. Ezeket kell megfelelően beállítani a nyitáshoz.
DSC_2187Egy szekrénybe két hátizsák is befér. Az előre váltott zsetont a jobb felső nyílásba kell dobni.

 

Zuhanyzók

 

A szovjet idők hagyatéka, hogy a legnagyobb, milliós, vagy a közeli városok pályaudvarain néha még zuhanyzók is vannak. Régen ugyanis sokkal több volt a több napos vonatút, mint manapság, és az sem volt ritka, hogy egy több napos vonatút után még egy sok órás busz-/ vagy vonatút volt hátra a tényleges úticélig. Ilyenkor nem ártott, ha az emberek le tudtak zuhanyozni. Mára ezek a helyek fogyatkozóban vannak (néhány éve Kijevben még volt, idén már nem találtuk), de még mindig belefuthatunk. Ukrajnában Harkov, Kijev és Lviv volt az a három város, ahol konkrétan láttam ilyet, Lvivben használtam is. A kazahsztáni Asztanában is volt szerencsém ilyet használni. Ezek a zuhanyzók jellemzően egész kulturáltak, Lvivben konkrétan kis előszoba is tartozott a zuhanyzóhoz, amiben egy mosdó, egy szék és nagyon sok fogas volt elhelyezve. Egy zuhanyzás pár éve 500Ft-nyi helyi pénzbe került, a mai tarifákat sajnos nem ismerem.

Váróterem

 

Gyakorlatilag minden vasútállomáson van, és a legtöbb esetben ingyenes. Sajnos azonban van egy-két állomás, ahol fizetős (ilyen pl.: Odessza). Ahol fizetni kell, ott 10-20 grivnya (110-220Ft) a tarifa. Szinte egész Ukrajnában egy bizonyos fából készült, párnázott fejtámlás szék áll az utasok rendelkezésére. Rövid távra ok, de azért sok időre nem annyira kényelmes. Kijevben külön VIP váró is van, bőrfotelekkel, szökőkúttal és büfével. Ez a VIP váró 40 grivnyába azaz kb. 440Ft-ba kerül. Én még soha nem fizettem érte, így pontosan azért nem tudom, mit tud ez a váró.

DSC_2156Tipikus fából készült székek Kijevben.

Étel-ital

 

A nagyobb városok állomásain, vagy nagyobb vasúti csomópontokon jellemzően van valamilyen büfé az állomáson. Az igazán nagy pályaudvarokon természetesen több büfé, akár kisebb boltok is lehetnek. A kávéautomaták is elég elterjedtek, szinte minden állomáson találhatunk legalább egyet. Alapjában azonban ezek az állomási büfék kissé drágábbak, mint a városban lévő büfék/boltok, és sokszor a minőség sem a legjobb. Ezeket tehát leginkább csak “túlélésre” javaslom igénybe venni, ha van más lehetőségetek, akkor inkább érdemes elkerülni ezeket a helyeket. Az automatás kávék kb. a magyarországi automatás kávék színvonalát hozzák, ha valakinek ezek bejönnek, akkor azt a vasútállomáson is bátran fogyaszthat. Más a helyzet a peronon árusító nénikkel. Ők inkább azokra utaznak, akik a vonatokon utaznak, és csak annyi idejük van, amíg a vonat az állomáson áll (15-20 perc). Ők általában gyümölcsöket,, főtt kukoricát, péksütit (pirog), hűtött üdítőket és söröket árulnak. A színvonal itt sokkal nagyobb szórást mutat kifoghatunk akár egész jó, házi készítésű termékeket is.

DSC_2166Étkező a csarnok végén.

Egyéb szolgáltatások

 

A legnagyobb állomásokon persze sokkal több szolgáltatást vehetünk igénybe. Csak felsorolás, hogy mikkel találkoztam eddig: Posta, rendőrség, ATM, pénzváltó, szuvenírbolt, fodrász-szalon, internet-kávézó, fénymásoló-szalon, mobiltelefonbolt, ékszerüzlet stb. Itt is igaz, akárcsak az ételek, italok esetén, hogy a legtöbb üzlet kissé túlárazott (kivéve talán a postát, ami ugye állami cég), így nem érdemes a pályaudvarokon vásárolni/intézni ügyeinket, ha csak nem feltétlenül szükséges. A pénzváltók sem a legjobb árfolyamon váltanak, érdemes inkább az ATM-ből pénzt kivenni (nyilván az nem drágább, mint a városban). Ha mégis vonattal érkeztek, és csak váltással tudtok helyi pénzhez jutni, akkor érdemes minimális összeget váltani, amivel mondjuk a belvárosba be tudtok jutni.

DSC_2164Kávéautomata, rendőrség, posta, ATM Kijevben.

Utastájékoztatás

 

A nagyobb városokban már kijelzők mutatják az induló és érkező vonatokat. Ezek a kijelzők azonban többnyire csak a pályaudvar fő csarnokában vannak elhelyezve, a peronokon még ritkaság a működő kijelző (Kijevben van ilyen). Ezek ma már többnyire felváltva mutatják ukránul (cirill betüvel) és angolul (latin betűvel) a vonatokat.

DSC_2154Kijelzők Kijevben

Olyan állomásokon, ahol kevesebb távolsági vonat fordul meg, sokszor csak egy menetrendi tábla van kirakva, amely a nap összes érkező- és induló vonatát mutatja. Ilyen helyeken a hangosbemondót kell figyelni, az minden állomáson van (ahol távolsági vonat megfordul). Kicsi állomásokon előfordul, hogy nem csak az adott állomás menetrendje van kirakva, hanem a legközelebbi nagy állomás vonatjai is (pl.: Beregszászon a munkácsi vonatok vannak kirakva). Ezeken a helyeken érdemes résen lenni, hogy melyik táblát nézzük (a tábla tetején mindig jól olvashatóan fel van tüntetve, ha nem az adott állomás vonatjait tartalmazza).

20170615_154304Táblán az állomás összes induló és érkező vonata Odesszában.

Az állomáson belüli tájékozódást a nagyobb állomásokon piktogramok segítik, így az ukrán nyelvet kevésbé ismerőknek sem kell aggódni. A jelölések többsége logikus, és egyszerű. A feliratok azonban legtöbbször ukránul vannak feltüntetve, azonban a nagyobb városokban már megjelentek az angol feliratok (ilyen pl Kijev és Lviv)

DSC_2151Piktogramok Kijevben.

Szálló

 

A legkevesebb információm ebben a témában van, mivel az éjszakai vonatoknak köszönhetően nem igazán volt szükségem arra, hogy megszálljak Ukrajnában. Éppen ezért ezt a pontot tessék fenntartásokkal kezelni :). Elvileg a legtöbb vasútállomáson meg is lehet szállni, aránylag jó áron. Én ezt nem igazán kerestem soha, más, Ukrajnában járt ismerősömtől hallottam arról, hogy ilyen létezik. Biztos nyomát ennek egyetlen egyszer, Csapon láttam, ott ki voltak téve a szállás árai egy ajtóra. Az árak mellett dátum is fel volt tüntetve, hogy mikortól érvényesek, és egy pár hónappal korábbi dátum volt kiírva, így gyanítom, hogy a szolgáltatás még létezett akkor, amikor ezt a papírt láttam (2016 nyarán). Ezek a szállások általában elég olcsók, cserébe a komfortfokozat sem túl magas. Az állomások egyébként éjjel-nappal nyitva vannak az éjszakai közlekedés miatt, így végszükség esetén a váróterem egy padján is át lehet vészelni egy éjszakát :).
DSCF3197Szobák árai Csapon: A legdrágább szoba 2200Ft 2 főnek egy éjszakára….

Összességében tehát egy ukrán vasútállomáson legtöbbször minden megtalálható, ami az utazás kényelmesebbé tételéhez kell (ez máshol nem ennyire magától értetődő: Például a 320ezres Temesvár vasútállomásán nincs csomagmegőrző, büfé és wc is alig, ATM-ből pedig egy elég viseletes, így nem túl bizalomgerjesztő példány árválkodik). Remélem a fenti információk segítenek majd az ukrajnai utazás egyszerűbbé tételében nektek!

DSC_2150A kijevi főpályaudvar új, “déli” csarnoka.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük