Intravel

Tirana, Albánia fővárosa

Albániát az utóbbi években felfedezte magának a turizmus, így egyre többen látogatnak a kis balkáni országba. Még ha Albánia ma már nem is annyira titokzatos és egzotikus ország, mint lehetett 30-40 éve, azért még ma is egy elég érdekes hely, ahova érdemes ellátogatni. Sokan csak a tengerpartot keresik fel, pedig érdemes ellátogatni a tengertől alig 25km-re található fővárosba is. Engem is érdekelt Albánia, így végül 2014-ben közel egy hetet töltöttem az országban, ebből 4 napot Tirana felfedezésére szántam. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ennyi időt nem akartam csak Tiranában eltölteni, de mivel még az út korábbi szakaszán, a szkopjei vonaton kissé megfáztam, így pihenésre volt szükségem, emiatt egy egynapos vidéki kiruccanást lemondtam.

DSCF7264

Tiranai lakóház.

Tiranába a koszovói Pristinából érkeztem busszal, az út aránylag jól telt, kora este érkeztem a városba. A szállás elfoglalása után egy rövid sétát tettem csak a belvárosban. Itt még inkább a pihenésre koncentráltam. A szállás egyébként alig 500m-re volt a város főterének számító Szkander bég tértől.

DSCF7228

A Szkander bég tér.

Másnap viszont nekiálltam Tirana felfedezésének. A legtöbb látnivaló a Szkander bég téren található. A szépen gondozott, hatalmas füves központi részen a névadó Szkander bég lovas szobra áll. Mellette az albán zászlót lengeti a szél. A tér középső részét egy elnyújtott körforgalom veszi körül, az átjutás az autók között nem egy életbiztosítás, de azért a zebrán megoldható :).

DSCF7287

Szaknder bég szobra és az albán nemzeti zászló.

A főteret több emblematikus tiranai épület veszi körül. Talán az egyik leghíresebb ezek közül a tér északi részén álló Albán Nemzeti Múzeum. Sajnos ottjártamkor az épületet épp felújították, így a híres mozaikhomlokzatról (egyelőre) lemaradtam. A kommunista idők másik jellegzetes épülete a téren az Operaház. Ez szerencsére teljes pompájában megtekinthető volt, bár a “pompa” mértéke azért erősen kérdéses. A Szkander bég téren egyébként mintha egymást váltanák a történelmi korok, a tér északi része a kommunista időket idézi, közepén egy kicsi oszmán-kor, majd a déli rész az olasz időkre emlékeztet.

DSCF7565

Az Opera.

A tér talán legrégibb épülete az Ethem bég Mecset (Xhamia e Et’hem Beut), mely 1821-ben készült el. A mecset igazi különlegessége, hogy belsejét freskók borítják, melyeken fák, vízesések, folyók, épületek és hidak szerepelnek. Az ilyen csendéletek igazi ritkaságnak számítanak az iszlám művészetben. E miatt a mecset meglátogatását annak is ajánlom, aki egyébként a Balkánon vagy Törökországban már kicsit telítődött az egyszerűbb oszmán-kori mecsetekkel.

DSCF7597

A mecset különleges festményei.

A mecset mellett áll az 1822-ben elkészült óratorony. A 38 méter magas épület a legmagasabb tiranai épület volt elkészültekor. A muszlim többségű városokban gyakori nevezetesség az óratorony. A nyugatibb, keresztény városokban jellemzően az órák a templomtornyokon voltak, ám erre a karcsú, kerek alakú minaretek nem voltak alkalmasak, így ezekben az országokban jellemzően külön óratornyokat emeltek. Ilyen óratorony áll a korábbi cikkünkben említett iraki Erbilben is.

DSCF7412

Az óratorony.

A tér déli részén a két világháború között épült, Olaszországot idéző épületek állnak, ezekben jellemzően minisztériumok, állami intézmények működnek. Ezek az épületek nagyon szépen fel vannak újítva, a domináns színek a sárga, a piros és a zöld. Az épületek előtt kis beton őrbódék vannak, de ezekben már nem posztolnak katonák. Nekem ezek az épületek is nagyon tetszettek, bár csak kívülről lehetett őket megnézni.

DSCF7296

Az egyik minisztériumi épület.

Innen a város fő észak-déli tengelyének déli felét alkotó “A Nemzet Mártírjainak Sugárútja” nevet viselő úton folytattam utamat, és a városnézést. Az utat 1939 és 1941 között, az olasz megszállás idején építették ki. A 2X4 sávos út erősen túlméretezett lehetett akkoriban, és ez a helyzet a kommunista időkben sem változott igazán. Ma már azért van annyi autó az országban, hogy az út szélességét kihasználják.

DSCF7463

Tirana legexkluzívabb sugárútja a Nemzet Mártírjainak Sugárútja.

A különböző minisztériumok után egy parkos részen vág át az út, majd átkel a Lana-folyón. A folyó itt inkább egy koszos csatornának tűnik. A nyílegyenes, kibetonozott mederben hömpölygő barnás víznek a szaga sem túl bizalomgerjesztő.

DSCF7315

A bájos hegyipatak jellegét teljesen elvesztett Lana-folyó.

Átkelve a hídon bal kéz felé már fel is tűnik Tirana kommunista múltjának egyik legbizarabb építménye: A Piramis. Az 1988-ban elkészült épület a 3 évvel korábban meghalt diktátor, Enver Hoxha munkásságának állított eredetileg emléket, az épületben működött az Enver Hoxha Múzeum. A kommunizmus 1991-es bukása után az épületnek több funkciója is volt, működött benne kiállító tér, humanitárius segélyközpont (a NATO koszovói akcióinak idején), és televízió-stúdió is. A kissé gazdátlan épület ma már elég romos állapotban van, többször felmerült a lebontása is, de erre eddig nem került sor.

DSCF7320

A Piramis, melyet sokan Enver Hoxha mauzóleumként is ismernek. Valójában hivatalosan soha nem tervezték, hogy Enver Hoxha itt nyugodjon.

A piramissal szemben két modern toronyház emelkedik, mutatva a fejlődést. Ezek tipikus modern irodaházak, semmi különös nincs bennük. A következő említésre méltó épület a miniszterelnöki hivatal. Ez az épület is az olasz időkben, 1941-ben épült, ma szépen rendben van tartva. A homlokzatot dombormű díszíti.

DSCF7474

Miniszterelnöki hivatal.

A miniszterelnöki hivatal után egy kisebb park található az út átellenes oldalán. Itt található a “bunker” emlékmű. Bár Albániát sokan a bunkerek országaként ismerik, és a kommunista időkben tényleg rengeteg bunker volt az országban, ma már azért annyira nincs sok belőlük az országban. Itt egy példányt megőriztek, be lehet menni, sőt a felszínen üvegburkolat alatt meg lehet nézni a szerkezetét is a bunkernek. E mellett a Berlini fal egy darabja is kiállításra került, továbbá egy albán munkatábori bánya tartógerendái is bemutatásra kerülnek.

DSCF7342

Az egyik bunker, háttérben a Berlini fal egy darabja.

Itt már erősen közeledett az út vége. Jobb kéz felé a köztársasági elnök rezidenciája tűnt fel. Az épület eredetileg a Szovjetunió albániai nagykövetségének épült, és 1961-ig akként is funkcionált. Azonban 1961-ben Albánia és a Szovjetunió között megszűnt a diplomáciai kapcsolat, így a szovjet követség kiköltözött. 1991-ben a demokratikus átalakulás után lett az albán köztársasági elnök rezidenciája az épület.

DSCF7335

Köztársasági elnöki hivatal.

Végül az út a Teréz Anya tér-be torkollik, a teret 3 oldalról a Tiranai Egyetem épületei határolják. Kicsit messzebb egy stadion áll. Ez a tér közel sem olyan szép, mint a központ Szkander bég tér, igazából csak egy hatalmas betonplacc az egész, igaz az egyetem főépülete egész szépen zárja le a sugárutat.

DSCF7607

A Teréz Anya tér, a Tiranai Egyetem főépületével.

Utam azonban nem ért véget, az egyetem mögött egy szép nagy park kezdődik. A park túloldalán egy mesterséges tó található, ennek partján pihentem egy kicsit. A tó már egészen a város széle, túloldalán a hegyekre ugyan még felkapaszkodik néhány sor ház, de azon túl már csak hegyek és erdők következnek. A kellemes kis tóparton jól esett megpihenni kicsit a hosszú séta után.

DSCF7612

A mesterséges tó, a háttérben a hegyeken már a város legutolsó épületei.

A tó mesterséges gátjára is felmentem később, alatta egy kisebb vidámpark bújt meg. Ez a rész nem volt igazán jó állapotban, túloldalán nem is nagyon volt más látnivaló, így visszafordultam. Egészen a Szkander bég térig meg sem álltam, ezúttal a tértől észak felé vezető I. Zogu sugárút felé vettem az irányt.

DSCF7610

A tó partján kellemesen pihenhetünk, bár a környezet sajnos kissé szemetes :(.

Látszik, hogy ez az út kevésbé reprezentatív, mint a dél felé vezető ág, egy-két minisztériumon és kórházon kívül nem is igazán vannak középületek mellette, inkább lakóházak, éttermek, szállodák váltják egymást. Az út is kevésbé széles, “csak” 2×2 sávos, középen viszont szépen kialakított árnyas kerékpárút vezet, melyet két oldalról egy-egy sor fa szegélyez, és választ le az autóúttól.

DSCF7261

Az I. Zogu sugárút látképe.

A kerékpárút persze olyan igazán balkánosan működik, ugyanis kerékpározásra senki nem használja, ellenben a tiranaiak szívesen korzóznak az út közepén vezető árnyas sétányon. Bevallom, én magam is ezt tettem, mert csak a visszaúton tűnt fel, a kerékpárutat jelző tábla :).

DSCF7263

A láthatóan gyalogos-közlekedésre használt kerékpárút.

Az út végén régen a vasútállomás állt, amit ottjártamkor már lebontottak. Helyére a sugárút folytatása épül, de amikor én voltam Tiranában, akkor még néhány sóderhalmon kívül semmi nem utalt az épülő útra. Azóta úgy tudom, hogy az első szakasza a tervezett útnak elkészült, ám az ígért új vasútállomásnak még mindig nyoma sincs.

DSCF7277

Ennyi maradt a vasútállomásból. Tirana ma a kontinentális Európa egyetlen fővárosa, ahol nincs vasút (nem számítva a miniállamokat).

Szállásom a Kavajes útról nyíló egyik kis utcában volt, így ezen az úton mozogtam a legtöbbet. Itt is volt az út közepén egy fasorokkal védett kis sétány, és mint ez után a kalandom után kiderült, ez is bicikliút volt :). Az emberek persze itt is inkább korzózásra használták a diszburkolatos-fasoros sétányt.

DSCF7493

Tiranai utcakép.

Ezzel Tirana főbb látnivalóinak nagyobb részét le is tudtam. Azonban egy-két fontosabb történelmi látnivaló még hátra volt. Ezek egy sétálóutcára vannak felfűzve, így végiglátogatásuk egyszerű. A sétálóutca a Szkander bég tér déli szélétől úgy 50m-re kezdődik a Nemzet Mártírjainak Sugárútjának bal oldalán.

DSCF7300

A sétálóutca eleje.

Az út elején egy régi várfalféleség mellett haladunk el, erről sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy micsoda. Ez után az út elhalad a parlament mellett, igaz, ehhez nem igazán lehet közel menni. Említésre méltó viszont az a kis terecske, ami ez után következik: Itt vonták fel először Albánia zászlaját 1912-ben, mely az albán függetlenség elnyerésének szimbolikus pillanata volt. A téren ma is áll egy albán zászló

DSCF7398

A hely, ahol 1912-ben először vonták fel az albán lobogót.

Kicsit lejjebb a Tabakeve-hídnál ér véget a sétálóutca. A 18. századi oszmán kőhíd a város egyik legrégibb emléke. A híd a Lana-folyón ívelt át régen, ám a folyó 1930-as szabályozása óta a semmi felett ível át, a folyó kb. 20 méterrel odébb folyik. Aki már látott más oszmán-kori balkáni kőhidakat (pl.: Podgoricában, Szarajevóban, Mosztarban, Szkopjében stb.), annak mondjuk nem ez lesz élete kőhídja, de ha még valaki nem látott ilyet, akkor mindenképpen érdemes megtekinteni ezt is.

DSCF7389

Funkcióját vesztett kőhíd. Át lehet egyébként kelni rajta.

Ezek voltak tehát a főbb látnivalók az albán fővárosban, azonban Tirana nem csak ennyit tud. Tirana egy igazi kaotikus balkáni nagyváros a szó pozitív és negatív értelmében egyaránt. Érdemes sétákat tenni a város kevésbé központi részein is, így az albániai élet apróbb részleteibe is bepillantást nyerhetünk.

DSCF7336

Sokan szállítanak árut ilyen motoros kordéval.

Tirana egyik érdekességét a színesre festett panelházak adják. A korábbi polgármester, Edi Rama idején indult egy komoly program a szürke és lepukkant panelházak feljavítására. A házak egyedi, színes festést kaptak. A program elég vegyes fogadtatást kapott, sokan lelkesedtek érte, mások felesleges pénzpazarlásnak tartották. Annyi biztos, hogy most, turistaként érdekes látványt nyújtanak a kipingált lakótelepek.

DSCF7523

Festett panelház.

Az utcákat járva feltűnhet még a rengeteg, mindenfele lógó vezeték, igazi közel-keleti hangulatot kölcsönözve az utcáknak (azért a legfőbb sugárutakról már eltüntették a vezetékeket). Az is látszik, hogy az építkezéseknél nem igazán van egységes irányelv, mindenféle épületek, teljes összevisszaságban nőnek ki a földből. Ez persze turistaként, egyszer megnézve érdekes, de azért a városképnek nem igazán tesz jót.

DSCF7507

Vannak sajnos lepukkantabb részek is.

Bár Albánia lakossága jobbára muszlim vallású, azért elég sok keresztény is él az országban, így a fővárosban is megtalálhatjuk mind az ortodox, mind a katolikus egyház templomait. Azonban a város képét főleg a mecsetek és a minaretek uralják. Napnyugtakor érdekes hallgatni a városban minden irányból felcsendülő müezzineket.

DSCF7428

Katolikus templom.

A kulináris élményekre fogékony emberek is megtalálják számításukat Tiranában. A tipikus balkáni ételek, például a burek, szinte minden sarkon kaphatók, és egész olcsók. Az olasz kötődés miatt az olasz ételeknek is van hagyománya Albániában, és persze tengerparti országként a halat sem vetik meg. Aki pedig egy igazán szürreális élményben szeretne részesülni, az látogasson el a Kolonat nevű gyorsétteremláncba, ami a McDonald’s helyi klónja.

DSCF7465

Az egyik Kolonat :).

Tirana összességében egy izgalmas balkáni főváros. Bár közel sem annyira egzotikus, mint azt Magyarországról sokan gondolják, tény, hogy talán Európa egyik legkülönlegesebb fővárosa. Bár az általam eltöltött 4 nap kicsit talán sok, egy 2 napot mindenképpen ajánlok a város felfedezésére fordítani. Higgyétek el, nem fogjátok megbánni!

DSCF7461

A Szkander bég tér este.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

5 gondolatok ezen: “Tirana, Albánia fővárosa

  1. VPBA

    Az elmúlt évek alatt rengeteg változott Tirana. Lett néhány új látnivaló, és az eddigieket is folyamatosan fejlesztik, változtatják. A Szkander bég tér pl. már nem füves, a BunkArt program keretében pedig egyre-másra nyílnak a kommunista érával kapcsolatos múzeumok. Vissza kell jönni megnézni. 🙂

    1. ruba A Bejegyzés szerzője

      Köszönjük a részletes beszámolót. Mi lett a Szkander Bég téren? Mindenképpen tervbe van véve egy komolyabb albániai körutazás a következő 5 éves tervidőszakra 🙂

      1. VPBA

        A Szkander bég teret lekövezték. Az Albániában fellelhető ismertebb kőfajtákból adtak egy “bemutatót”. Így nagyon meleg lett ott nyáron, bár próbálják vízzel hűteni.
        A Kolonat láncnak sok egysége megszűnt. A vasúti pályaudvar még mindig nincs kész, a Bulevardi i Ri első szakaszát azonban átadták.

        1. ruba A Bejegyzés szerzője

          Köszi az infókat :). Elnézve az albán vasút jelenlegi állapotát, nem mernék komolyabb összegeket tenni arra, hogy a közeljövőben el fog készülni a tiranai pályaudvar.

  2. Pingback: Vonattal Albániában - Intravel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük