Legutóbbi cikkünkben bemutattuk, hogyan érdemes vonattal elutazni a Tátrába (ha érdekel, a cikket ide kattintva tudod elolvasni). Most lépjünk eggyel tovább, hiszen a fő attrakció a Tátrában nem a vonatozás, hanem természetesen a hegyek. Sokan síelni járnak a Tátrába, nekünk nem világunk a síelés, és a komolyabb hegymászás sem, így ezekben a témákban nem tudunk segíteni, viszont a kirándulóknak, túrázóknak talán tudunk egy-két hasznos tanáccsal szolgálni. Ez a cikk főleg azoknak szól, akik még egyáltalán nem jártak a Tátrában, és még csak most készülnek első útjukra.
Mi legyen nálad mindenképp?
Mindig legyen megfelelő öltözéked!
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Magas-Tátra egy magas-hegység. Bár a legkisebb kiterjedésű ilyen hegység a világon, azért a magas-hegységek jellemzői a Tátrára is igazak. Az időjárás, főleg a magasabb régiókban, gyorsan, és kiszámíthatatlanul változhat, ezért érdemes mindig, minden időjárási körülményre felkészülni. Lehet akár 20 fokos, pólós idő is a koradélelőtti induláskor, később a nap folyamán simán 0 fok köré, vagy akár picivel az alá is eshet a hőmérséklet. Még egy egyszerűbb, profi felszerelést nem igénylő túra során is bejárhatunk akkora szintkülönbségeket, ami ilyen jelentős változásokat okozhat.
Persze mindez fordítva is előfordulhat. Egy csípős hideg reggelen, meleg kabátban elindulva előfordulhat, hogy délután, a tűző napon akár 20 fok közlébe is emelkedik a hőmérséklet. Ezért érdemes olyan hátizsákot vinni, amibe el tudjátok tenni a meleg ruhát, ha épp nincs rá szükségetek.
lámpa, iránytű, térkép
A turistautak jól ki vannak táblázva, útközben pedig jelzések is segítik a túrázókat, de azért nem árt egy térkép, és a biztos tájékozódást segítő iránytű. Mivel nehéz pontosan belőni, hogy mennyi idő alatt tudhatunk le egy-egy túrát, bizony előfordulhat, hogy ránk esteledik a hegyen. Ezért nem árt, ha az embernél mindig van fejlámpa, hogy este se legyen gond. Persze bármilyen világító eszköz megteszi, de talán a fejlámpa a legpraktikusabb.
Étel-ital
Mindenképpen legyen nálatok megfelelő mennyiségű folyadék, ugyanis a hegyen a vízellátás esetleges. Egy egynapos túrára érdemes minimum 3-4 litert magunkkal vinni, hiszen a kaptatókon hamar megszomjazhatunk. A mászás sok energiát is kivesz az emberből, így élelemmel is bőségesen érdemes készülni, ezen felül mindig legyen a táskában egy csomag szőlőcukor, ami nagyon gyorsan ad energiát a szervezetnek.
Turista utak
A Tátra nehezebb terepe miatt aránylag kevesebb turistaút van itt, mint amennyit mondjuk egy hasonló kiterjedésű, és népszerűségű magyarországi hegységben megszokhattunk. Itt nem tobzódnak a különböző színű keresztek, háromszögek, körök, csak a sima, egyszínű sávval jelzik a turista utakat. Kék, sárga, piros és zöld, ennél több nem is kell, nem nagyon van ugyanis olyan hely, ahol 4 nél több turistaút találkozik.
A jelzések nagyjából rendben vannak, nem igazán volt olyan, hogy kirándulás közben elbizonytalanodtunk volna, hogy merre is vezet az út, kellő sűrűséggel voltak elhelyezve a jelzések. A teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy a meredek hegyoldalakon, gerinceken, völgyekben, nem is igazán van annyi lehetőség, így azért ösztönösen is könnyebb eltalálni, hogy merre is megy az út.
A turista utak kereszteződéseinél pedig szépen ki vannak táblázva az egyes irányok, és az adott irányban található főbb nevezetességek, hegycsúcsok, települések vagy épp menedékházak távolsága. A távolság időben van megadva (tehát pl.: “Hrebienok 1:05” azt jelenti, hogy Hrebienok /Tarajka/ 1 óra 5 perc távolságra van). Ezeket az időket azonban érdemes fenntartással kezelni, kb. egy terepfutó tempójára vannak optimalizálva, így érdemes kb, 1,5-2-szeres szorzóval számolni, főleg ha nem csak végig rohannátok, hanem út közben esetleg meg is álltok gyönyörködni a tájban.
A turista utak egy része télen (október közepétől június elejéig) le van zárva, ezeket a lezárásokat a túratérképek is jelzik, de a helyszínen is jelölve van, az ilyen utak bejárata fizikailag is le van zárva. A zárás oka sokszor az, hogy az adott út télen, hóban nem járható biztonságosan, de a vadvilág védelme is ok lehet a lezárásra.
Menedékházak
A Tátrában több menedékház is működik, ezeknek a szlovák neve chata, tehát a táblákon mindig a valamilyen chata-t kell keresni (pl: Zamkovského Chata, Zbojnícka Chata stb.). Kivétel a legrégibb tátrai menedékház a Rainer-kunyhó, melynek szlovák neve Rainerova útulna. A menedékházak fontos részei a tátrai kiránduló utaknak. Ezen helyeken lehet ételt-italt vásárolni, ami egy hosszabb túra során életmentő lehet. A házak többségében éjszakára is meg lehet szállni, így több napos túrákat is lehet tenni a hegyekben. Persze ne számítsunk nagy luxusra, egyszerű hálótermekben helyezik el az éjszakára maradókat, ahol akár 10-en is lehetnek.
A házak általában viszonylag borsos áron kínálják az ételeket-italokat, ám ennek oka igen egyszerű: Több házhoz a mai napig gyalogosan, serpák segítségével kerül fel az áru, és ők is viszik le a termelődött szemetet. Mi is találkoztunk ilyen serpákkal, az egyiket meg is kérdeztük, hogy mennyi súlyt visz, és a válasz 50kg volt! El lehet képzelni, hogy milyen kemény fizikai munka lehet ekkora terhet felvinni Tarajkától (Hrebienok 1300m) például a Téry-menedékházhoz (Téryho Chata 2015m) közel 10 km-t gyalogolva, 700m szintemelkedést leküzdve.
Ezzel nyilván arányos a serpák megbecsülése és fizetése is, amit bizony nekünk is meg kell fizetni, ha 2015m magasan szeretnénk élvezni egy pohár baracklevet. Hiszen abban a baracklében szinte szó szerint egy ember verejtéke is benne van. A serpákról bővebben egy másik blog cikkjében ide kattintva olvashattok.
Túraútvonalak megközelítése
A túraútvonalak mind nagyjából a Tátrai Villamos vasút vonalától indulnak felfelé, A Tátrai Villamostól lefelé nem igazán vannak kijelölt utak. Az útvonalaknak többsége 3 helyről, a Csorba-tótól, Ótátrafüredről és Tátralomnicról indulnak, ezek a legnagyobb csomópontok. Egy-egy kevésbé ismert út azonban más, kisebb helyekről is indul, például ilyen a Tátraerdőfalva (Tatranska Lesna) megállótól induló sárga turistaút.
Mint írtam, a turista utak a villamos vasút vonalától indulnak felfelé, de a nagyobb településeken az olyan puhányoknak, mint mi vagyunk, van lehetőségük valamilyen közlekedési eszközzel a felfelé (vagy lefelé) vezető út egy részét megtenni.
A Tátrai Villamosvasút vonalán a legmagasabban a Csorbató fekszik, majd 1300m-en, innen egy ülőszékes felvonóval a Solisko-menedékházhoz lehet felmenni 1840m-ig. Ótátrafüredről siklóvasút visz fel Tarajkára, ez 30 percenként jár, végül pedig Tátralomnicról lanovkával lehet felmenni a Kőpataki-tóig, vagy még tovább a Lomnici-csúcsig.
Nagyjából ezek a (szerintünk) legfontosabb tudnivalók egy kellemes tátrai kiránduláshoz. Reméljük hasznát veszitek majd némelyiknek!