Intravel

Podgorica, egy izgalmas ország unalmas fővárosa

2014 nyarán, balkáni körutazásunk részeként vetődtem el Montenegró fővárosába, Podgoricába. Mivel sejtettem, hogy nincs túl sok látnivaló a városban, így csak egy délutánt szántam a városnak, kb. délután négyre érkeztünk, és másnap reggel már indultunk is tovább, így érdemben kb. 5-6 óránk volt a város felfedezésére. Nos mint utólag kiderült, ez súlyos hiba volt. Podgorica ugyanis annyi látnivalót kínál, hogy ez az 5-6 óra is eszméletlenül sok, kb. 1 is elég lett volna. De haladjunk szépen sorban.

DSCF8205

Welcome to Podgorica! Látkép a vasútállomásról a belváros felé menet.

A szálláson gyanút fogunk

 

A híres tengerparti üdülőhelyről, Barból érkeztünk vonattal. Utólag már azt kívánom, bár ott töltöttünk volna több időt, és kevesebbet Podgoricában. A szállásunk egy kis belvárosi hostel volt, első utunk ide vezetett. A hostel tulajdonképpen egy nagyobb panellakás volt, melynek egy részében maga a tulaj/üzemeltető is ott lakott, de ezzel semmi bajunk nem volt.

DSCF8153

Kilátás Podgorica központjára a szállásunkról.

A dolog ott kezdett gyanús lenni, amikor a szállás elfoglalása után, mikor a nő kezünkbe nyomta a város térképét, elkezdte magyarázni, hogy merre vannak a pubok, kocsmák, meg a bevásárlóközpontok. Mi mondtuk, hogy ezek minket annyira nem érdekelnek, inkább nevezetességeket néznénk, meg is kérdeztük, hogy milyen látnivalót ajánl ő, mint helyi. Erre olyan furcsán nézett, mintha a keralai tartományi választások várható eredményét próbáltuk volna megtudakolni tőle. Kissé talán kínosan mosolyogva közölte, hogy hát ide mindenki shoppingolni, meg piálni jön, mert hogy ez olyan olcsó város. De ha minket mindenképpen a látnivalók érdekelnek, akkor ott az Óratorony, meg az Öreg Híd és kész.

DSCF8188

A szállásadónk által említett Öreg Híd, róla még lesz szó.

Podgorica modern belvárosa

 

Felkerekedtünk hát, hogy megtekintsük az említett nevezetességeket. Podgorica lakossága 187 ezer fő, tehát nem egy igazán nagy város (Szegednél picit nagyobb, Debrecennél kicsivel kisebb). Így a város felfedezését gyalog is meg lehet oldani. Először a sétálóutcán mentünk végig, ami nem volt egy nagy túra, lévén az egész kb. 200m. Egy-két szintes, jellegtelen házak sorakoznak az utca két oldalán, melyek aljában boltok és egy-két étterem kapott helyet. Néhány nagykövetség zászlós épülete színesíti egy picit a képet.

DSCF8156

A város sétálóutcája.

Az utca végén egy kis parkon kell keresztülmennünk, hogy elérjünk a Moraca-folyó felett átívelő Moszkva-hídhoz. A hídról szép kilátás nyílik a folyóra és a szomszédos, ferde-kábeles, Millenium-hídra. A háttérben a Podgorica fölé magasodó hegyeket is láthatjuk. A város nevének a jelentése is az hogy “[Város] a kis hegy alatt”. A Gorica egy kis hegy (neve is innen jön: “Hegyecske” vagy “Kis-hegy”) melyet mára már körbe nőtt a város, ám egykoron ez alatt terült el, és innen kapta a nevét.

DSCF8163

A Millenium-híd.

Visszafele útba ejtettük a város főterét a Köztársaság teret. A téren 3 emeletes jugoszláv panelek és egy szintén jugoszláv időkből maradt áruház áll. A tér szépen le van burkolva, díszburkolattal, és középen egy szökőkút is van, de ezen kívül nem sokat tud.

DSCF8174

A Köztársaság-tér részlete.

Az “ófalu”

 

A főtér után az óváros felé vettük az irányt. Úton odafele betértünk a Kraljev Parkba, melyet Azerbajdzsán támogatásából építettek, így a várostól kicsit szokatlan iszlám szimbólumok is megtalálhatóak a különböző díszítő elemeken. A park egyébként nagyon szép, és rendezett, érdemes ide is betérni egy kicsit, igaz terültre nem túl nagy.

DSCF8152

A Kraljev Park bejárata fölött a montenegrói és az azeri címer.

Innen már nagyon közel van az óváros egyik látványossága, az “Öreg Híd” (Stari Most), mely egy oszmán kori kőhíd. A híd a Moraca-nál kisebb Ribnica patakon ível át, mely itt ömlik a Moraca folyóba. A híd tipikus oszmán kori alkotás, ha az ember nem látott még ilyet érdekes lehet, de mikor az ember már második hete utazik a Balkánon, akkor azért annyira nem lehet tőle hasra esni. A híd ugyanis tulajdonképpen a mostari Öreg Híd kisebb, fapadosabb verziója, a Balkánon tucatszám vannak ilyenek többek közt például Tiranában, Szkopjében (Szkopjéről itt olvashattok bővebben: Szkopje a Vardar völgyének világvárosa) vagy épp Prizrenben. Ottjártunkkor a Ribnica teljesen ki volt száradva, így pedig a száraz folyómeder fölött átívelő összefirkált híd inkább lehangoló látvány volt.

DSCF8192

Az Öreg Híd egy kissé félreeső, és elhanyagolt helyen található.

A hídon átkelve meredek emelkedő után jutunk fel az “óváros”-ba. Itt, ahol felértünk lehetett régen a vár, erre néhány falmaradvány utal csak. Az óváros tulajdonképpen nem más, mint egy 7-8 utcából álló falu. Kis kertes házak találhatóak itt, köztük szűk utcácskák.

DSCF8197

A várból nem sok maradt, azt sem igazán lehet megnézni, mert egy magánház kertjében áll a nagyja.

Nem valami középkori oszmán gyöngyszemre kell gondolni, gyakorlatilag bármelyik horvát tengerparti, vagy tengerhez közeli falucska ugyanígy néz ki. A házak nagy része aránylag új, ennek oka, hogy a várost szinte a földig rombolták a második világháborúban. Az egyetlen, történelmi épület itt a falu közepén álló mecset. Ide viszont nem tudtunk bemenni.

DSCF8200

A mecset a terület közepén található.

DSCF8202

Tipikus “óvárosi” utcácska.

Kiérve az ófalu túloldalán a város talán legérdekesebb műemléke, az óratorony, jött szembe velünk. A tornyot 1667-ben emelték, így igazi matuzsálem Podgorica többi épülete között. A kicsiny tér, ahol az óratorony található szépen rendbe van téve, de sajnos sokat itt sem érdemes időzni.

DSCF8209

Az óratorony (Sahat Kulesi) az óváros egyetlen említésre méltó épülete.

A város végül rabul ejt minket…

 

Valószínűleg a város vezetői is érezték, hogy ez így kevés lesz a turistáknak, így Podgoricát teleszórták Transformers szobrokkal. Valószínűleg ez egy ideiglenes “kiállítás” volt, de kicsit legalább feldobta az amúgy nem túl izgalmas Podgorica központját.

DSCF8159

Transformer a sétálóutca végén.

Ez után már csak vásároltunk, majd a szállásunkon töltöttük a napból még hátralévő rövid időt. Másnap reggel Szarajevó felé indultunk tovább, azonban Podgorica nem eresztett. A reggeli busz ugyanis hatósági zárás miatt kimaradt, így reggel 8 helyett a 11 órakor induló busszal tudtunk elmenni. Becsületükre legyen mondva, hogy az előző nap megvett jegyeinket simán becserélték a 11-es buszra szóló jegyre. Azonban így is a tervezett 1 óra helyett majd 4 órát töltöttünk a festő podgoricai buszállomáson.

DSCF8218

A podgoricai buszállomás

Összességében tehát Podgorica nem egy nagy szám. Sajnos a várost a második világháborúban szinte a földdel tették egyenlővé, így a legtöbb épület a jugoszláv időkben, vagy az után épült. Azonban még valahogy a jugoszláv grandiózusságra sem futotta itt, Szkopje földrengés után újjáépített negyedeiben legalább vannak 6-8 emeletes, valamelyest érdekesnek mondható toronyházak (mondjuk inkább úgy, hogy Podgorica paneljei után még a szkopjei betonrengeteg is üdítően érdekesnek hat), de itt még a belvárosban is jellemzően 3-4 emeletes kis épületek állnak.

DSCF8220

Podgorica látképe a buszállomásról nézve.

Összességében a város megtekintését azoknak tudnám ajánlani, akiknek a montenegrói tengerpart fele menet épp itt robban le az autójuk, és egy órát úgyis várni kell a szerelőre. Esetleg ha a tengerpart felől az ország belseje felé utaztok busszal/vonattal, és itt kell átszállnotok, akkor érdemes lehet úgy tervezni az átszállást, hogy legyen egy másfél-két órátok körülnézni a városban, annyit kb. megér. Montenegró persze egy fantasztikus ország, rengeteg kiváló hellyel, de Podgorica sajnos nem tartozik közéjük.

DSCF8203

Búcsúzóul még egy kép az óvárosról.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

4 gondolatok ezen: “Podgorica, egy izgalmas ország unalmas fővárosa

  1. Pingback: Balkan Flexipass, a balkáni vonatbérlet - Intravel

  2. Pingback: A buszállomás trükk, avagy busz-menetrendek kelet-Európában - Intravel

  3. Pingback: Tirana, Albánia fővárosa - Intravel

  4. Pingback: Montenegró vonattal - Intravel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük