Intravel

Metropolisz az Ararát lábánál: Jereván

Örményország több mint 5000 éve lakott fővárosába kétszer is volt szerencsém eljutni. A három kaukázusi ország közül kettőbe, Grúziába és Azerbajdzsánba ma már közvetlen repülőjárat van Magyarországról, így ez a két ország bekerült a magyar utazók látókörébe. Ebből valamennyire Örményország is profitál, de a többiekhez képest kicsit elfeledett, mellőzött státuszban maradt ez a gyönyörű ország. Szerintem azonban érdemes ellátogatni a legősibb keresztény országba is, ha már az ember elutazik a Kaukázusba.

S6302955

Jereván egyik főtere, a Köztársaság Tér.

Örményországot persze nem csak a magyarok felejtették el, egész Örményországnak kicsit olyan hangulata van, mintha megállt volna az idő, mintha kicsit megfeledkeztek volna róla. Nagyon nem akarok belemenni a kaukázusi politikai helyzetbe, de azért röviden kénytelen vagyok megemlékezni róla, hogy lássuk, ez miért van így. A Szovjetunió felbomlása utáni karabahi háborút Örményország gyakorlatilag ugyan megnyerte, de a konfliktusra válaszul két szomszédja, Törökország és Azerbjadzsán is lezárta teljes határát Örményország felé. Így Örményországot csak Grúzia és Irán fele lehet elhagyni, az iráni határ azonban Örményország nagyobb részétől elég messze van, nehezen megközelíthető, így a jó kapcsolat inkább szimbolikus, így gyakorlatilag marad Grúzia. Grúziával alapvetően nem rossz a viszony, de az örmények kényszerűségből leginkább az oroszokkal vannak jóban. Akik viszont nincsenek jóban Grúziával, így Örményországból Grúzián át eljutni Oroszországba szintén nem egyszerű. Így összességében nem csoda hát, ha Örményország kicsit el van szigetelődve.

iran 1005

Külvárosi utcakép sok-sok Ladával. Kicsit mintha megállt volna az idő.

Ébredés után ezen gondolkoztam, amikor az egyetlen nemzetközi vonat, a Batumi-Jereván járat hálókocsijában hajnali kávémat szürcsöltem. A koromfekete éjszakát épphogy megtörte a keleti ég alján a hajnal világoskék derengése. A vonat hatalmas rántásokkal, hangosan csattogva ereszkedett le az Ararát-síkságra, a távolban feltűntek Jereván fényei, a túloldalt pedig az Ararát hegy hatalmas kúpja feketéllet.

S6303223

Jereván vasútállomása.

A pirkadattal együtt osont be vonatunk lassan Jerevánba. Kora reggel szálltam le a vonatról. A jereváni pályaudvar grandiózus épülete azokra az időkre emlékezetet, amikor innen még Kijevbe, Moszkvába, Szentpétervárra vagy épp Volgográdba indultak naponta a hosszú tömött vonatok. Az épület szépen fel van újítva, de a ma közlekedő napi 4-5 belföldi és egy nemzetközi vonathoz erősen túlméretezett, így szinte kong az ürességtől. Egy-egy vonat érkezésekor, vagy indulásakor rövid időre megtelik élettel, de azon kívül csak egy-két ember lézeng a hatalmas csarnokokban, akik esetleg jegyet vásárolni jöttek, vagy itt dolgoznak.

iran 954

A vasútállomás belülről szépen fel van újítva.

A pályaudvarral szemben takaros kis tér található, közepén az örmények egyik nemzeti hősének, Szaszunci Dávid-nak a lovasszobra áll. A teret a tipikus jereváni vörösmészkőből épült házak uralják, ez annyira jellemző Örményországra, hogy aki egyszer járt ott, egyből felismeri, ha képen lát ilyet. Ezen a téren kis piac is működik, illetve egy-két büfé, ahol reggel be lehet dobni egy kávét.

S6302965

Szaszunci  David szobra a pályaudvar előtti téren.

A vasútállomás mögött fel is lehet szállni a metróra a belváros felé, a vonal itt a felszínen fut, így nem nehéz megtalálni a megállót. A jereváni metró érdekessége, hogy annyira kihasználatlan, hogy a nálunk is ismert szovjet metrók kétkocsis szerelvényeket alkotva közlekednek. A Moszkvából ismert impozáns szovjet metróállomásoknak itt csak halvány árnyékait építették fel. Ettől függetlenül egyszer érdemes kipróbálni a metrót, és megnézni egy-két állomást (az egyik a Hanrapetutyan Hraparak legyen 🙂 ).

S6303220

Kétkocsis minimetró a Szaszunci David állomáson, a pályaudvarnál.
iran 1000

Hanrapetutyan Hraparak metróállomás. A minta a moszkvai metró volt, tágas és díszes állomásaival, ide csak egy erősen fapados verzió jutott.

Jereván egyik fő tere a Köztársaság tér (Hanrapetutyan Hraparak), amelynek sarkain ívelt vörösmészkő épületek állnak. Ezekben örmény kormányzati szervek, minisztériumok működnek. A tér hosszabbik oldalán az Örmény Történeti Múzeum áll. Ez előtt egy hatalmas szökőkút működik. A tér nagy részét sajnos egy kétszer háromsávos körforgalom és egy elég nagy parkoló foglalja el, ami nem túl barátságos. Ettől függetlenül azért érdemes körüljárni egyszer a teret. Este viszont mindenképpen jöjjünk ki, ekkor a szökőkút zenél, és a tér épületei narancsos díszkivilágításban úsznak.

S6302953

A Köztársaság tér félköríves épületei.

A Köztársaság térrel szemben induló széles, középen parkosított út végén a városháza igen egyedi épületéhez juthatunk el. Mellette a Jereváni Történeti Múzeum áll, előtte egy többezer éves kőtábla másolata, rajta a legősibb írásos emlék a városról. Az ékírásos táblát nézegetve érezzük át, hogy milyen ősi hely is Jereván.

S6303200

Jereván első írásos említése…

Ha tovább haladunk, akkor pedig eljuthatunk a Győzelem Hídhoz, amit a helyik csak a “Részegek hídja”-ként emlegetnek, ugyanis a híd egyik oldalán ( a városháza felé) Noy konyakgyár, másik oldalán pedig az Ararat-konyakgyár épülete áll. Az Ararat-gyárba mindenképpen érdemes befizetni egy látogatásra. Sajnos én nekem ez eddig kimaradt, ugyanis amikor másodjára 2 napot Jerevánban töltöttem épp 3 hetes gyárleállás volt, így látogatás sem volt. Két hét múlva mehettem volna, de az meg nyilván nekem nem fért bele.

S6305203

Az Ararat konyakgyár.

Az örmények egyébként teljesen bele vannak szerelmesedve az Ararát-hegybe, ami nem is csoda. Az 5100 méter magas, egész évben hóval borított hegycsúcs, ahol a Biblia szerint Noé kikötött az özönvíz után egyértelműen uralja Jereván látképét. Az örmények keresztény népként szent hegyként tisztelik. Az örmény nép tragédiája, hogy a hegy már Törökországban van, alig 20km-re a határtól, csúcsa sokáig katonai terület volt. A lezárt török-örmény határ miatt ez azt jelenti, hogy a hegyet minden nap látja a Jerevánban és környékén élő kb. másfél millió örmény, de a hegyhez nagyon nehezen, vagy inkább sehogy sem juthatnak el ( a legutóbbi évekig egyébként konkrétan tilos volt megmászni a katonai terület besorolás miatt).

S6303120

Az Ararát-hegy látképe.

Az Ararát hegy tiszteletét aztán sokan ki is használják. A nálunk is ismert Ararat-konyak csak egy példa, Örményországban kapható még Ararat márkájú gyümölcslé, sör és csokoládé is. Az Ararat-konyakot mindenkinek ajánlom, hogy kóstolja meg, igen jó minőségű italról van szó :).

iran 1011

10 éves Ararat-konyak és gránátalma-bor.

A város egyik fő sétálóutcája az Északi Sugárút, mely a Köztársaság tértől egy sarokra kezdődik . A 2007-ben átadott út két szélén modern lakóházak sorakoznak, ezek aljában éttermek, boltok, mozik működnek. Igazi elegáns sétálóutca ez, csak nekem kissé ridegnek tűnt.

iran 973

Az Északi-sugárút.

Az Északi Sugárút az Örmény Állami Operaháznak megy neki. Az épület Jerevánban szokatlan módon szürke színű, ez már önmagában érdekes :). A félköríves homlokzatú épület körül kellemes parkban pihenhetünk. Az Opera másik oldalán található a Szabadság tér, Jereván másik központi tere. Innen indul a Marshall Bagramjan sugárút, ahol több fontos kormányzati épület is található.

S6303014

Az Operaház.

Az Opera mögött, az Északi sugárút tengelyét folytatja a “Cascade Complex”. Nem igazán tudom, milyen jó magyar nevet lehetne adni ennek a valaminek. Igazából egy parkosított, szökőkutakkal tarkított lépcső, amiben kiállítóterek vannak kialakítva a föld alatt. A komplexum tetejéről szép kilátás nyílik egész Jerevánra, és a háttérben magasodó Ararát-hegyre.

S6302990

A “Csacade Komplex” alulról nézve.
S6303063

Kilátás Jerevánra a lépcsősor közepéről, a háttérben halványan dereng az Ararát-hegy (sajnos a kép nem adja túl jól vissza a masszív hegy látványát).

A lépcső megtekintése után érdemes utunkat a Marshall Bagramjan sugárúton folytatni. Ez az út nagyjából a budapesti Andrássy útnak feleltethető meg. Több ország nagykövetsége mellett itt található az Amerikai Egyetem főépülete. A jereváni metró északi végállomása (Barekamutyun) ennek az útnak az északi végére esik, így aki ódzkodna a hegymászástól, az feljöhet metróval, majd sétálhat lefelé.

S6303001

A köztársasági elnök hivatala.

Az út több fontos kormányzati intézménynek is otthont ad. Itt található az örmény parlament, és a köztársasági elnök hivatala is. Sajnos mindkét épület körül, van kerítve, így nem nézhetők meg igazán közelről, de a kerítés mögül szabad bámészkodni :).

S6303010

Az örmény parlament. Ennél közelebb nem lehet hozzá menni, ez a kép is a kerítés rácsai között készült.

Jereván egyik legszebb parkja a “Szerelmesek Parkja” közvetlenül a parlament mellett fekszik. A parkban ki lehet pihenni a hegymászás fáradalmait. A metró Marshall Bagramjan állomásának kijárata ennek a parknak a sarkában van. A parkban kellemes kis vízfolyás csobog, a képet néhány szobor teszi teljessé.

S6303211

A “Szerelmesek Parkja”.

Jereván vallási szempontból is érdekes hely, de messze nem a legérdekesebb Örményországban. Ha tehetitek, inkább vidéken nézzetek szét! Ha azonban csak Jerevánra van időtök, akkor itt is találhattok érdekes templomokat. A legnagyobb templom a Fényhozó Szent Gergely Katedrális. Ez a templom már a szovjet idők után épült a 90-es évek végén, így aki történelmi hangulatra vágyik, csalódni fog. A templom belseje nekem kissé ridegnek tűnt, de egyszer meg lehet nézni. A legrégibb jereváni templom a Zoravor Surp Astvatsatsin templom, de ez is “csak” 400 éves, ami elhanyagolható az örmény kereszténység 1700 éves története mellett.

betenni

A Fényhozó Szent Gergely katedrális előtt.

Az egyik legrégibb vallási épület az iszlámhoz köthető, ami talán elsőre furcsának tűnhet, de Jereván több évszázadon át a szomszédos Perzsiához tartozik. A Kék Mecset is ilyen tipikus perzsa mecset. Nem a legszebb mecset ebben a stílusban (Iránban sokkal szebbek vannak), de ha valaki csak idáig utazik, annak jó ízelítő lehet a perzsa építészetből.

iran 1026

A Kék Mecset részlete.

Eddig főleg belvárosi helyekről volt szó, de Jereván több külvárosi látnivalóval is büszkélkedhet. Az egyik legfontosabb ezek közül az Erebuni-erőd, mely közel 2800 éves. A város szélén, egy dombon található, mivel nagyon régi, sok minden nem maradt meg belőle, de ha valakit érdekelnek az ókori romok, itt kedvére körülnézhet. Az erődhöz tartozik egy kis múzeum is.

S6303048

Az Erebuni erőd maradványai.

Az örmény történelem fájó pontja az első világháború idején lezajlott népirtás, melynek komoly emlékműve van nem is messze a belvárostól. A Hrazdan-folyó szurdoka is érdekes lehet, bár inkább csak a folyót átszelő hidakról érdemes rácsodálkozni a várost kettészelő mély völgyre.

S6303107

A Hrazdan-folyó völgye.

Eddig csak a szépről írtam, de az igazsághoz, és a teljes képhez hozzá tartozik, hogy Örményország egy szegény ország, és Jereván is egy szegény nagyváros, amit rendesen megviseltek az utóbbi 30 év gazdasági nehézségei. E miatt a belvárostól távolabb a városkép sokszor elég lehangoló: Lepukkant lakótelepek, gyárak, garázssorok, omladozó műhelyek és szakadt Ladák jellemzik.

S6305157

A külvárosi részek nem túl szívderítők.

Ez azonban senkit ne ijesszen meg, Jereván egy biztonságos város. Az örmények alapvetően rendesek, bár nekem nem tűntek olyan kedvesnek, mint a grúzok (de ez ugye az én szubjektív élményem, lehet valaki mást fog tapasztalni).

iran 1057

A Köztársaság téren nagy az élet este is.

Jerevánba legegyszerűbben Grúziából vonattal lehet eljutni. Nyáron a nyaralószezonban a vonat egészen Batumiból jön, keresztülszelve egész Grúziát, szezonon kívül viszont csak Tbilisziből közlekedik. Van ugyan busz is, de 6-7 órát ülni egy 15 személyes kis marsrutkában nem túl kényelmes, ezért azt senkinek sem javaslom. Ha valaki igazán bevállalós, akkor egész Budapestről eljuthat busszal és vonattal Jerevánba (én is így voltam kétszer), erről részletesen ebben a cikkben olvashattok: Szárazföldön a Kaukázusba . Mint írtam, a határok Törökország és Azerbajdzsán felé le vannak zárva, így ezekből az országokból nem közelíthető meg Örményország (bár repülőjárat van Isztambulból Jerevánba, mert annyira azért nincsenek rosszban, hogy a légiközlekedést se engedélyezzék a két ország között). A másik határ, ami járható, az az örmény-iráni. Teheránból van is busz naponta Jerevánba, aki igazán kalandvágyó, az ezzel is utazhat, de érdemes számításba venni, hogy a járat menetideje 21-22 óra :).

S6302980

Virágzongora az Opera melletti parkban.

Ha a fentiek elnyerték tetszéseteket, akkor irány Jereván :)!

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Ez is érdekelhet

4 gondolatok ezen: “Metropolisz az Ararát lábánál: Jereván

  1. Sólyomvári György

    Tisztelt Szerző! Gratulálok a cikkhez,amelyhez engedelmével 3 dolgot jegyeznék meg.

    A képen látható konyak az Ararat gyárban készült ugyan,de a neve Akhtamar és nem Ararat.

    A templom ahol fotó készült Önökről Világositó Szent Gergelyről van elnevezve,több,mint 1700

    és nem 1300 éve tette meg az első lépéseket Örményország keresztény állammá tételéhez.

    Köszönöm,hogy hozzászólhattam.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.