Intravel

Tippek környezettudatos utazáshoz

Miközben az élet egyre több területén hódit teret a környezettudatos szemlélet (lásd pl.: energiatakarékos izzók, hulladékmentesség, újrahasznosítás, helyi termékek előnyben részesítése, vegán életmód stb.), addig az utazást még nem igazán szőtte át ez a szemléletmód. Az utazásnak van olyan aspektusa, amit a mindennapokban nem csinálunk, ez pedig a többnyire nagy távolságra való helyváltoztatás, ettől utazás ugye az utazás :).

Maga a helyváltoztatás az utazás szerves része, így nyilván nem lehet teljesen kiiktatni, viszont lehet törekedni az ezzel kapcsolatos ártalmak csökkentésére. A helyváltoztatással kapcsolatos legnagyobb ártalom leginkább a közlekedéshez kapcsolódó CO2-kibocsátás. Hacsak az ember nem kerékpárral, gyalog, netán lóháton vág neki útjának, akkor bizony lesz CO2 kibocsátása az utazásának. Bár ez a 3 mód is jó egy kis utazásra (volt ugyebár olyan házaspár, akik körbebiciklizték a Földet :)), de azért az esetek 99%-ában az emberek nem ezen eszközökkel indulnak útnak. Ha utazásról van szó, akkor leginkább a repülő, az autó, a busz, a vonat és ritkább esetben a hajó merül fel, mint opció. Az alábbiakban összefoglalom, hogy utazás során hogyan csökkenthető az utazással kapcsolatos környezetterhelés.

Többször utaztunk már a Polski busszal. Olcsó és hatékony.

Nemzetközi buszokkal egész messzire is el lehet jutni.

  1. Utazás a célországba: Ha van lehetőséged, válaszd a vonatot, vagy esetleg a buszt!

 

Bár a hajó is elég környezetbarát megoldás, azt sajnos ki kell ejtenünk, mert elég korlátozott a használhatósága, nagyon kevés helyen van távolsági hajóközlekedés, így az esetek nagyon nagy százalékában nem rúg labdába az utazásunk tervezésekor. Marad tehát a repülő, az autó, a busz és a vonat. Nos ezen módozatok között a sorrend a következő: A legszennyezőbb megoldás a repülő, ez után jön a személyautó, majd a busz és végül a vonat. Ezt a sorrendet több kutatás és mérés is alátámasztja.

Persze a környezetszennyezés mértéke függ attól, hogy melyik jármű mekkora kihasználtsággal megy (tehát míg általában környezetkímélő megoldás a vonat, ez már nem igaz, ha egyedül ülünk egy dízelmozdony vontatta 10 kocsis vonaton). Azonban ha sokat utazunk, akkor a rengeteg utazással körülbelül közelítjük a kutatásokban szereplő értékeket, hiszen ezek jellemző átlagértékeken alapulnak. Hogy egyes utak környezeti terhelése hogyan alakul, azt mindenki kiszámolhatja ezen a linken elérhető kalkulátor segítségével.

S6301463

Itt valószínűleg nem érvényesült a vonat környezetbarát jellege: Egy 3 kocsis vonaton összesen 7-en voltunk utasok az út nagyjából felén. A kép az azóta meg is szüntetett Csernyivci-Ocnita vonaton készült.

Mennyivel környezetkímélőbb megoldás vonattal utazni, mint repülővel?

Nézzük meg egy konkrét utat, amit én tettem meg vonattal, és amelynek több állomása ma népszerű célpontja a WizzAir-nek. 2013-as közép-ázsiai körutam első szakasza, melyet végig vonattal tettem meg a következő képen nézett ki: Budapest-Záhony-Csap-Kijev-Moszkva-Szentpétervár-Asztana-Szari Sagan-Alma Ata. Ez 7432km volt, végig vonattal megtéve, ebből 3399km volt életem eddigi leghosszabb vonatútja, melyről korábban itt írtam is részletesen.

20180621_162930

Átlagos ukrán 16-20 kocsis vonat érkezik Csap állomásra. Nem elég, hogy ezek a vonatok nagyon hosszúak, de mindig tele is vannak :).

Ha egy mai átlagos utazó erre a 3 országra lenne kíváncsi, akkor, figyelve a különböző utazós fórumok hozzászólásaiból, bejegyzéseiből kirajzolódó képet, jó eséllyel ezt 3 külön repülős út során oldaná meg. Lenne egy hosszúhétvége Kijevben, természetesen repülővel, egy hét Oroszországban, Moszkváig természetesen repülővel, esetleg onnan Pétervárra vonattal, majd külön egy repülős út Kazahsztánba, és mivel Asztanától Alma Ata igen messze van, jó eséllyel itt is belföldi repülőjáratot venne igénybe átlagos utazónk.

DSCF9522

Az átlag kijevi, moszkvai, vagy asztanai út így kezdődik…

Nézzük mivel jár 3 ilyen repülős út!

Budapest-Kijev, oda-vissza: 0,14T CO2

Budapest-Moszkva, oda-vissza: 0,23T CO2

Moszkva-Szentpétervár (vonattal) oda-vissza: 0,06T CO2

Budapest-Asztana, valamint Asztana-Alma Ata repülővel, oda-vissza: 0,69T CO2

Ez összesen 1,12T CO2 kibocsátás.

Most jöjjön ugyanez vonattal!

Mivel az utazásom nem ért véget Alma Atában, hanem folytatódott Kirgizisztán, Tádzsikisztán stb. útvonalon, így a visszaútnál ezeket nem lenne reális beszámítani. Feltehetően, ha Alma Atából kellett volna hazajönnöm, akkor előbb visszavonatoztam volna Asztanába, majd Asztanából az akkor még létező, közvetlen, Asztana-Kijev vonattal jöttem volna, nem kerülve Moszkva és Szentpétervár felé. Így a visszaút kb. 6000km lett volna vonattal, azaz a teljes oda-vissza Budapest-Alma Ata utazás 13432km-re jön ki. Ha ezt beütjük a kalkulátorba, akkor 0,16T CO2 kibocsátás jön ki, ami a repülős érték 1/7-e.

dscf 3548

Így is lehet: A Szentpétervár-Asztana járat szerelvénye Jekatyerinburgban. Ez a vonat önmagában olyan hosszú utat tesz meg, amit a legtöbb magyar repülővel tenne meg: 3399km. A végtelen Oroszországban és Kazahsztánban azonban egy 2-3 napos vonatút nem a világ, így a vonat szinte végig tele volt. 

Nézzünk még egy konkrét példát, amit végigcsináltam, és egy kis buszozás is van benne!

2014 nyarán pont azokat a nyugat-balkáni városokat jártam végig, melyeket nem sokkal később, állami dotációval, kezdett el kiszolgálni a rózsaszín fapados, és amelyek ezzel igen komoly népszerűségre tettek szert. 2014 nyarán persze még nem lehetett sejteni, hogy a kormány erre készül, tehát utazásomnak ehhez semmi köze nem volt. Az útvonal ekképp nézett ki: Budapest-BelgrádSzkopjePristinaTirana-Durres-Shkoder-Ulcinj-Bar-PodgoricaSzarajevó-Zágráb-Budapest.  Pristináig vonattal, onnan Szarajevóig inkább busszal utaztunk (bár itt is voltak rövidebb vonatos szakaszok), majd Szarajevótól Budapestig ismét a vonaté volt a főszerep.

A légiközlekedés pontszerű kiszolgálása miatt sajnos azt tapasztalom, hogy az emberek is erősen pontszerűen gondolkodnak ezekről a célpontokról (tisztelet a kivételnek), pedig ezek közül több igen közel van egymáshoz. Tegyük fel, hogy egy átlagos utazó Koszovót és Macedóniát még összeköti, a többi helyre viszont külön-külön látogat el, repülővel, Belgrád és Zágráb pedig teljesen ki is marad. Az egyszerűség kedvéért itt most az országon belüli utazásokat (pl.: Podgorica-Bar, Tirana-Durres) nem is számolom hozzá a repülők környezetszennyezéséhez, tehát a valósnál még kicsit rózsaszínűbb képet fogunk kapni.

DSCF7569

Tirana, Szkander-bég tér: Vajon van más út, mint a repülő?

Nézzük először tehát itt is a repülős utak környezetterhelését!

Budapest-Szkopje: 0,09T

Szkopje-Pristina (busz): 0,01T

Budapest-Tirana: 0,1T

Budapest-Podgorica: 0,08T

Budapest-Szarajevó: 0,06T

Ez összesen 0,34T CO2 kibocsátást jelent.

A szárazföldi utazós verzió 1805km vonatozást és 663km buszozást tartalmazott. Ennek a teljes környezeti terhelése 0,04T CO2, ami kevesebb, mint 1/8-a a repülős utazás terhelésének. Tulajdonképpen a legrövidebb, Budapest-Szarajevó út is másfélszer annyira szennyező, mint egy teljes nyugat-balkáni körutazás. Mindemellett azt is hangsúlyoznám még egyszer, hogy nem elég, hogy a környezetet jobban óvtuk, még több helyet is látogattunk meg.

DSCF6726

A Macedón Vasút (Makedonske Zeleznice) fekvőhelyes kocsija a Belgrád-Szkopje-Thesszaloniki éjszakai vonat szerelvényében.

De nézzünk meg egy egyszerűbb példát, ahol csak egyetlen egy város a célpont, hiszen a fenti eseteknél a sok plusz oda-vissza utazás sokat dobott a repülők környezetterhelésén! A Budapest-Varsó reláció annyiból különleges, hogy mind vonat, mind repülő, mind busz közlekedik a két város között. Ez azért viszonylag ritka, bár nyilván nem példa nélküli. Ha repülővel tesszük meg az oda-vissza utat, akkor 0,08T CO2 kibocsátással járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Ha a vonatot választjuk, akkor viszont csak 0,02T ugyanez az érték, vagyis még így is 4-szer jobb választás a vonat, mint a repülő. A busz esetén 0,04 T CO2 kibocsátással kell számolnunk, ami tehát jobb, mint a repülős érték, de rosszabb, mint a vonaté.

DSCF7915

Varsói utazás kezdete (háttérben a LOT gépe).

Hogy még egy utolsó példával érzékeltessem, mennyire környezetszennyező is a repülő, nézzünk egy fiktív példát is! Dubrovnik, Horvátország népszerű városa az Adria keleti partján található. Vele nagyjából szemben fekszik az olaszországi Bari. A kettő között nem lehet vonattal utazni, Dubrovnikban egyáltalán nincs is vasút. De mi lenne, ha lenne egy vasút, ami megkerüli az egész Adriát? Nos ez az út 1600km-re jön ki (autós útvonaltervezőt választottam, ez néha kicsit bevisz a parttól, ami nem is baj, ha lenne vasút, ezen a hegyvidékes útvonalon, az is kanyarogna biztos, így az 1600km reális). Ezzel szemben átkelni az Adrián alig 215km, kb ennyit kell repülnie egy repülőnek is, ha létezik ilyen járat. Tehát a különbség 8-szoros távolságban. Így az jön ki, hogy egy oda-vissza utazás vonattal 0,04T CO2 kibocsátást jelent, míg repülővel 0,03-at. Tehát ekkora kerülőnél már a repülő jön ki picivel jobb megoldásnak, de ehhez tényleg az kellett, hogy hipotetikus vonatunk az egész Adriai-tengert megkerülje, míg repülőnk csak egyenesen átmegy.

Bari-Dubrovnik

Hipotetikus vonatunk útja az Adriai tenger körül Bari és Dubrovnik között.

És ezek csak az abszolút adatok. A repülőknek ezen kívül ugyanis van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy a károsanyag egy részét a magaslégkörben 10-12km-es magasságban engedik ki. Ez azért rossz, mert ott nincs semmilyen növényzet, ami ezt megkötné, és ilyen magasságból elég lassan is ürül ki. E miatt becslések szerint 1kg utazómagasságon kiengedett CO2 károssága megfelel 8-10kg földfelszín közelében kiengedett CO2-nek. Persze károsanyagkibocsátásuk egy részét a repülők is földközelben engedik ki (felszálláskor, guruláskor, illetve leszálláskor), tehát a teljes útra nem állja meg ez a 8-10-es szorzó a helyét, de minél hosszabb egy repülő út, annál inkább közelítjük ezt az értéket. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a fenti 4-8-szoros különbségek, a vonat javára inkább a 40-80-at közelítik. Csak hogy értsük, ez azt jelenti, hogy ha valaki 80 évet él, és minden nyáron megcsinálja azt a balkáni körutat, amit én, akkor egész életében annyira terhelte meg a környezetet, mint az, aki ezekbe az országokba mindössze élete során egyszer-egyszer látogatott el.

DSCF7916

A magasban fantasztikus a kilátás, kár, hogy itt a szennyezés is súlyosabb következményekkel jár.

Most akkor menjek mindenhova vonattal?

Nyilván nem. Nagyon sok helyre nem lehet vonattal, de még busszal sem eljutni. Nyilván a tengerentúlra, Afrikába, Ausztráliába stb. nem kérdés, hogy a repülő a nyerő. Ezeknél a célpontoknál inkább arra kéne törekedni, hogy egy nagyobb utat tegyünk több kisebb helyett. Például két darab kéthetes amerikai utazás helyett csináljunk egy négyheteset. Persze ha megengedhetjük magunknak. Egy Budapest-New York repülőút például oda-vissza 1,04T CO2 kibocsátással jár, ha kettő ilyen helyet csak egyet csinálunk, az is sokat számít. A legrosszabbak az egynapos repülős utak (persze ezek főleg Európán belül hódítanak), borzasztó nagy környezeti terheléssel jár, ráadásul a célvárost is alig ismeri meg az utazó. Az ilyen egynapos felületes rohangálásért igazán kár tönkretenni a bolygó jelenlegi ökoszisztémáját…

DSCF7906

Az Air Malta gépe Ferihegyen. Máltára macerás lenne máshogy eljutni, mint repülővel.

Szigorúan elméletileg kelet-Ázsiába el lehet jutni busszal és/vagy vonattal, de ez sem életszerű. Nem elvárható valakitől, akinek két hét szabadsága van, hogy azt azzal töltse, hogy két hét alatt elvonatozik Vietnamig (ez egyébként lehetséges). Sőt, még igazából az én kazahsztáni vonatozásom is extrém példa.

Akkor hova érdemes vonattal utazni?

Van viszont egy jól körül határolható terület, melyen belül a legtöbb helyre nagyon egyszerűen el lehet jutni vonattal és busszal, és ha az emberek már csak ezen a körön belüli célpontokra inkább a vonatot választanák, az is számítana. Ezt a kört Budapest körül az alábbi városok írják le nagyjából: Zürch-München-Berlin-Varsó-Kijev-Bukarest-Belgrád-Zágráb-Split-Koper-Zürich. Ezek tehát a legegyszerűbbek, az ebbe a térségbe való vonatos utazás nem is igazán jelent lemondást a repüléshez képest.

Van egy ennél tágabb kör, ahova már csak átszállással, vagy igen hosszú buszúttal lehet eljutni, ez talán már kicsit kényelmetlenebb, mint a repülés, de még mindig megoldható, és igen környezetkímélő megoldás. Ez a kör nagyjából a Párizs-Brüsszel-Amszterdam-Hamburg-Gdansk-Vilnius-Minszk-Szentpétervár-Moszkva-Harkov-Zaporizzsja-Odessza-Constanta-Várna-Isztambul-Thesszaloniki-Szkopje-Bar-Velence-Róma-Genova-Genf-Párizs régiót foglalja magában. Ez már szép nagy kör, ezen belül lehet sokat utazni :).

iran 081

Villanymozdony vontatta vonat tart Isztambul felé Bulgáriában.

Az igazán elhivatottaknak a határ persze az első szembe jövő óceán, lehet szárazföldön utazni a Kaukázusba, Iránba, Közép-Ázsiába vagy épp Kínába is, de ezek tényleg elég hosszú utak, nyilván sokan nem engedhetik meg maguknak az időráfordítást, amivel ezek járnának. Azonban azok is tehetnek a környezetért, akik esetleg olyan messzire utaznak, hogy az oda való eljutáshoz mindenképpen repülőt kell igénybe venni. Nézzük hogyan!

iran 2313

A kelet-iráni Bam Budapesttől 4800 kilométerre található, ide is el lehet jutni vonattal és busszal, csak kicsit sokáig tart :).

  1. Ha messzire repülsz, akkor a célországon belül használj legalább vonatot, vagy buszt belföldi repülőjárat helyett!

 

Az egyik lehetőség, hogy a célországon belül, ha lehet ne belföldi repülőjáratot használjunk. Nem csak Budapest köré lehet meghúzni ezt a vonatos/buszos kört, hanem gyakorlatilag minden nagyobb város köré. Példának okáért Üzbegisztánba jó eséllyel tényleg repülővel érdemes elutazni. Viszont ha már Taskentben vagyunk, és célunk a Selyemút meseszép városainak bejárása, akkor nem kell feltétlenül belföldi repülővel menni mondjuk Khívába (egész pontosan Urgenchbe, mert a reptér, de egyébként a vasútállomás is ott van), lehet menni vonattal is. Szintén elérhető vonattal Buhara és Szamarkand is, nincs okunk hát repülőre szállni Üzbegisztánon belül!

Üzbegisztánban egy Taskent-Buhara, Buhara-Urgench majd egy Urgench-Taskent repülőút számít megszokottnak, egy ilyen kör CO2 terhelése fejenként 0,11T, míg ugyanez vonattal csak 0,06T, azaz a repülős utazgatás fele.

dscf 1327

A Taskent-Urgench-Volgograd vonat szerelvénye Hazorasp közelében. Egy éjszaka alatt kényelmesen el lehet jutni Taskentból Urgenchbe, majd Khívába.

Természetesen vannak olyan extrém nagy, kontinensnyi méretű országok, ahol még a belföldi repülés is megérthető bizonyos relációkban (pl.: Oroszország, USA, Kanada, Kína). Valamint az is igaz, hogy vannak olyan országok, amik bár talán kisebbek, de az extrém terepviszonyok miatt szintén a repülő az egyetlen járható út (ilyenek például a nagy területen elterülő szigetországok, vagy a sűrű őserdővel borított egyenlítő környéki országok némelyike).

dscf 2275

A Moszkva és Vlagyivosztok között közlekedő “Rosszija” egy hét alatt teszi meg a 9288km-es távot. Bár jó móka egy hétig vonatozni, sokaknak nincs ennyi idejük.

  1.  Kisebb országokban se autót bérelj, hanem válaszd a tömegközlekedést!

 

Kisebb országokban mint amilyenek például a Balti-államok nem fenyeget az a veszély, hogy belföldi repülőre szállnak a turisták, viszont itt is lehet tenni a környezetért. Sokan az autóbérlést választják egy-egy kisebb ország felfedezésére, ami (főleg, ha az ember egyedül esetleg párban utazik) majdnem olyan szennyező megoldás, mint repkedni. Autóbérlés helyett, ha tehetjük válasszuk a vonatot, vagy a buszt!

DSCF2229

A lettországi Sigulda, a Gauja Nemzeti Parkban vonattal is könnyedén megközelíthető.

  1. Ne repülj visszafele (ha lehet)!

 

A másik lehetőség, ami segít kicsit mérsékelni a környezetszennyezést, az az, hogy ha már mindenképpen repülővel megyünk, és esetleg át kell szállni, akkor lehetőleg olyan verziót választunk, ahol az átszállóállomás “útba esik”. Tehát pl. Thaiföldre inkább repüljünk dubai-i isztambuli, vagy moszkvai átszállással Budapestről, mint mondjuk frankfurti, vagy londoni átszállással. Tehát ne repüljünk el valahova, hogy aztán visszafele repüljünk! Budapestről Bangkokba repülni például londoni átszállással 1,9T CO2 kibocsátást jelent, míg ugyanez dubai-i átszállással 1,32T CO2. A különbség igencsak jelentős itt is!

Ezek lennének hát az én tippjeim, remélem, hogy aki fogékony a környezetvédelemre, az talált olyan pontokat amiket be tud építeni az utazásaiba! És ne feledjétek, ha legközelebb például egy nagyon olcsó repjegyet láttok Podgoricába, gondoljatok arra, hogy ami nektek most egy olcsó repjegy, azt lehet, hogy az unokáitok fogják megfizetni drága ivóvízként, élhetetlen környezetként stb. Persze önmagában, ha mindenki mindenhova vonattal és hajóval menne, az sem állítaná meg a környezet romlását, hiszen sajnos rengeteg más módon is pusztítjuk környezetünket. De minden döntés számít, és a sok kis döntés együtt sokat is érhet!

S6307606

Villanymozdony vontatta vonat halad a Kárpátokban. Sokszor nem csak a környezetvédelem miatt éri meg vonattal utazni, hanem a táj miatt is :).

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.