Intravel

Iszapvulkánok és Kercs

2010 nyarán volt szerencsém a Krím-félsziget legkeletibb nagyvárosába, Kercsbe látogatni. A kb. 150 ezres város már épp olyan mesze van a félsziget fővárosától, Szimferopoltól, hogy éjszakai vonat jár(t) a két város között. Én magam is ezzel érkeztem, majd ezzel távoztam, így egy teljes napot tölthettem a városban.

S6301259

Kercs főtere (Csizmadia Réka fényképe)

Szennyvíztisztító és az iszapvulkánok

 

A legérdekesebb természeti képződmény a város határában a semmi közepén elterülő iszapvulkánok sokasága. Az iszapvulkánoknak nem feltétlenül van közük a rendes vulkáni aktivitáshoz, olyan helyeken alakulnak ki, ahol gázok és víz egyszerre törnek a felszínre. A víz összekeveredve a talajt alkotó földdel iszapos sárrá változik, az ezen átbugyogó gáz pedig szépen krátert épít a forrás köré, és szép lassan egy mini vulkáni hegy jön létre.

uj

Kb. fejmagasságig érő iszapvulkán.

uuj2

Egy kisebb példány.

Az iszapvulkánok a várostól 4-5 kilométerre egy mezőn találhatók. A legközelebbi ember alkotta építmény egy szennyvíz-tisztító, eddig vezet betonozott út, így eddig hozott minket a taxis. A szennyvíztisztító látszólag teljesen kihalt volt, de működött, folyamatosan dolgozta fel a környék szennyvízét. Az egyébként teljes csendben, látszólag elhagyatottan,  magányosan dolgozó ipartelepnek volt egy kis poszt-apokaliptikus hangulata.

S6302086

Úton a sztyeppén, háttérben már látszanak a szennyvíztisztító épületei.

S6301909

A hely elég kihalt volt…

Bár a szennyvíz-tisztító kétségtelenül érdekes volt, alapvetően nem vagyok a szovjet szennyvíztisztítók nagy rajongója, ilyen létesítményekért semmiképpen nem utaznék több ezer kilométert. Így bár röviden körülnéztünk, utunkat a kitaposott ösvényen folytattuk az iszapvulkánok felé.

S6301903

… de működött!

Az üzemtől alig 500 métert kellett haladnunk az iszapvulkánokhoz. A rekkenő délelőtti hőségben a távolban már az Azovi-tenger kéklett, sajnos annál többet azóta se láttam belőle. A kitaposott ösvény nem a vulkánokhoz vezetett, így egy idő után letértünk róla és átvágtunk a sztyeppe bozótosán.

S6301916

Az Azovi-tenger.

Az iszapvulkánok egy nagyjából 100×300 méteres területen feküdtek. Nagyon érdekes volt, az egész úgy nézett ki, mint egy geológiai terepasztal. Nem csak vulkánok voltak itt, hanem azokból induló mini folyócskák, tavak, amelyekbe ezek a folyók delta-torkolattal folytak bele, kisebb-nagyobb hegyek, kaldera-tavak, “láva”-folyások, kráterek.

S6301974

Az egyik aktívabb példány bugyborékol.

Az egész fantasztikusan nézett ki, és a különböző kis vulkánocskák különböző aktivitással pöfögtek. Volt ami pár percenként buggyant egyet, mások szinte folyamatosan köpködték a sarat. Voltak vízben dúsabbak, ezek szinte teljesen ellaposodtak, hiszen a sárnak nem sok tartása volt, és voltak szinte teljesen kiszáradtak, ahol a gáz hangosan, de mindenféle bugyborékolás nélkül távozott.

S6302061

Egy erősen kiszáradó-félben lévő forrás.

Voltak magukban álló, magányos vulkáni kúpok, és valóságos “hegységet” alkotó csoportosulások. Több órát töltöttünk el ezen a részen a különböző formák alapos felfedezésével, és azt mondom, hogy ez maximálisan megérte. Alig akaródzott visszaindulni, de sajnos a delelőbe hajló nap igencsak felforrósította körülöttünk a tájat, árnyat adó fa pedig nem volt egy deka sem a közelben, így vissza kellett indulnunk, nehogy napszúrást kapjunk.

S6301941

Vulkán, sárfolyással az oldalán.

Ami külön érdekes, és jó volt: Ha egy ilyen látnivaló mondjuk Németországban, vagy Olaszországban lenne, akkor jó eséllyel borsos belépőt szednének érte, és tömegek állnának sorban, hogy aztán végigmenjenek egy előre kijelölt, kiépített ösvényen, amiről tilos letérni, és ahol ezért aztán elég nagy a nyomakodás. Itt viszont, az isten háta mögötti kelet-ukrán pusztában teljesen egyedül voltunk, teljes csendben, békében, és nyugalomban élvezhettük ezt a látnivalót, mindenféle térbeli, vagy időbeli kötöttségtől mentesen (oké, azért az esti szimferopoli vonatot el kellett érnünk).

S6301952

Mini folyó-kanyon.

Visszafele gyalog indultunk el a teljesen kihalt tájon. A szennyvíztisztító után kb. fél kilométerrel egy pici emelkedő végén megérkeztünk Bongyarenkovó faluba. Szerencsénk volt, mert párszáz méter megtétele után épp jött egy marsrutka, ami felvett minket, így nem kellett a kercsig hátralévő kb. 4 kilométert lesétálnunk.

S6301240

Bongyarenkovo határában már igencsak megviselt állapotban voltam 🙂 (Csizmadia Réka fényképe)

Kercs

 

Kercsbe visszaérve első utunk a strandra vezetett, mivel eléggé ki voltunk tikkadva. Hát mit mondja, nem Kercs lesz az új Miami az biztos. A város tengerpartját nagyrészt kikötői mólók foglalják el, egy külvárosi lakótelep szélén találtunk strandot. Kicsit megmártózni a tengerben ez is jó volt, de csak ezért a strandélményért nem igazán éri meg idejönni.

S6302091

A kercsi strand hátterét a kikötő adja.

Miután kipancsikoltuk magunk a belváros felé vettük az irányt. Kercs belvárosa nem tartogat túl sok látnivalót, de azért egy-két órát el lehet tölteni itt is. A legtöbb látnivaló a Lenin-tér környékén összpontosul. Itt található a Keresztelő Szent János templom, melyet a VIII. században építettek. A Bizánci-stílusú templom ezzel az egyik legrégibb ma is álló keresztény templom kelet-Európában.

Kerch_Church_of_Saint_John_the_Baptist_IMG_2404_1725

A Keresztelő Szent János templom (forrás: Wikipedia)

Szintén a Lenin-tér közelében található egy szép színház épület, néhány kormányzati hivatal, és persze a térnek nevet adó Lenin szobra. A tér pedig alapvetően parkos-szökőkutas, így egy kis napközbeni pihenésre is alkalmas lehet. Mi azonban épp pihenésből jöttünk, így nem éltünk a lehetőséggel.

S6301254

A főtér, hátul a bal oldali épület a színház, a jobb oldali pedig a főposta.  (Csizmadia Réka fényképe)

A tér közelében magasodik a Nagy Mithridatész-hegy (nevét VI. Mithridatész, pontoszi királyról kapta), melyre a Nagy Mithridatész-lépcső vezet fel. A lépcső 1833-40 között épült az olasz Alexander Digbi tervei alapján. Már maga a lépcső is érdekes (már amennyire egy lépcső érdekes lehet, de Odesszából tudjuk, hogy lehet), de a látvány fentről fantasztikus.

S6302117

A Nagy-Mithridatész lépcső

kercs_lepcso

A lépcsőt az antik korokat idéző szobrok díszítik.

A lépcső tetején egy második-világháborús emlékmű kapott helyet. A hegyről szépen belátni a tengerparton elterülő várost, a kikötőket, és az egész Kercsi-szorost. Még a túlpart is látszik haloványan. A hegyen az emlékmű mögött, ókori romok is találhatók, nem ezek a világ legjobb állapotban megmaradt romjai, de egy kis időt rájuk lehet szánni.

S6302144

Kilátás a hegy tetejéről.

Sajnos nekünk már nem maradt időnk a város egy másik nevezetességét, a Yeni-Kale erődöt megnézni, ez ugyanis eléggé a város szélén található. Ezt a várat az Oszmán Birodalom építette 1699-1706 között, és a feladata a Kercsi-szoros őrzése volt.

Eni_Kale

A Yeni Kale erőd (forrás: Wikipedia)

Mire lejöttünk a hegyről, már erősen estébe hajlott az idő, így ideje volt visszaindulni a vasútállomásra, hogy elérjük az esti, szimferopoli vonatot, hogy aztán másnap letrolizzunk Jaltába. Kercs önmagában nem egy nagy szám, de a több évezredes történelme azért itt-ott előbukkan. A közeli iszapvulkánokkal együtt egy kellemes napot el lehet tölteni a városban, már ha valaki valahogy eljut oda…

S6302161

Búcsúzóul még a kercsi kalózokkal is összefutottunk.

Oldalunk szigorúan politika mentes, így nem kívánunk állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik ország része is a Krím-félsziget. Annyira nem, hogy sem itt, sem a cikkben nem nevesítjük egyik országot sem, még ha mindenki tudja is, hogy melyik kettőről van szó. Ennek megfelelően mindkét ország alá betettük ezt a cikket, tehát a kedves olvasó bármelyik kategóriában is találta meg, az nem jelent a részünkről állásfoglalást a kérdésben.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

2 gondolatok ezen: “Iszapvulkánok és Kercs

  1. Noémi

    Sziasztok! Nekem nagy álmom, hogy eljussak egyszer Krím-félszigetre és lehet, hogy idén nyáron lehetőségem is lesz rá. Az lenne a kérdésem, hogy most milyen ott a közbiztonság? Mennyire lehet érzékelni a terület vitatott voltát? Van valamilyen külön ellenőrzés a szigetre érve?

    1. ruba A Bejegyzés szerzője

      Szia!

      Mint azt írtam, én 2010-ben jártam utoljára a Krím-félszigeten. Így a jelenlegi helyzetről nem tudok nyilatkozni, ami a közbiztonságot illeti. Nem tudom, hogy honnan közelítenéd meg a félszigetet. Ha szárazföldön szeretnél érkezni Ukrajna felől, arra azt tudom mondani, hogy elfelejtheted. Bár a határ nincs teljesen lezárva, de nagyon nyomós okod kell, hogy legyen, hogy az ukránok átengedjenek, és erre is előzetesen kell engedélyt kérned az ukrán hatóságoktól (nyomós ok, ha pl. ingatlannal rendelkezel a Krímen, rokonaid élnek ott stb.). Oroszország felől komppal, vagy repülővel be lehet jutni, onnan nézve ez ugyanolyan orosz belföldi utazás, mintha mondjuk Volgográdba mennél. De! Ha így érkezel a Krímre, azt Ukrajna és a világ legtöbb országa az ukrán határ illegális átlépésének tekinti (lévén, hogy nem mész át ukrán határellenőrzésen). Ha ez valahogy az ukrán hatóságok tudomására jut, akkor hosszú évekre kitilthatnak Ukrajna területéről. Szóval ilyen értelemben megfontolandó a dolog, sajnos jelenleg a Krím-félsziget nem épp a legjobb úti cél a világon…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük