Harkov (vagy ukránosan Harkiv) észak-kelet Ukrajnában található, 1,5 milliós népességével az ország második legnagyobb városa Kijev után. Ukrajna (szerintem) legszebb városai inkább nyugaton találhatók, közép- és kelet-Ukrajnában kevesebb a látnivaló (azért mondjuk Zaporizzsja egész kellemes meglepetés volt). Méretéből adódóan azért Harkovban is el lehet tölteni egy napot, és aki kíváncsi kelet-Ukrajnára, annak talán leginkább ebbe a városba érdemes ellátogatni.
Harkov központját leginkább a korai szovjet időkben emelt grandiózus épületek jellemzik. A város ugyanis 1917 és 1934 között az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa volt. Természetesen van egy-két ennél régebbi épület is az óvárosban, de az összképet nem ezek uralják. Érdemes egy kicsit sétálni ebben a pár utcányi belvárosban, és megcsodálni ezeket a sztálin-barokk palotákat.
A központ szélén található Szabadság-térre mindenképpen el kell látogatni, ha már erre járunk, ez ugyanis Európa harmadik, a világon pedig az ötödik legnagyobb városi tér. Több mint 700m hosszú és 90-125m széles, összterülete 12 hektárt közelíti. A teret a városi adminisztráció különböző intézményeinek székházai és a Harkovi Egyetem központi épülete határolja. Mind tipikus szovjet alkotás, ránézésre a 30-as, 40-es és 50-es évekből.
A téren kiemelkedik a Derzsprom (vagy oroszosan Goszprom) ház. Ez 1925 és 1928 között épült. Egészen meglepő, de az építkezésen eleinte szinte nem használtak gépeket, kézi szerszámokkal, kezdetleges módszerekkel zajlottak a munkálatok. Mikor elkészült, ez volt a világ legnagyobb össz területű épülete (60ezer négyzetméter irodaterület és 10760 négyzetméternyi alagsori helyiség található benne), valamint Európa második legmagasabb felhőkarcolója. Persze ma elnézve az 55 méter magas toronyházat nem a “felhőkarcoló” szó ugrik be elsőre, de a 20-as évek végén ez tényleg impozáns konstrukciónak számíthatott.
Érdekessége a Derzsprom-épületnek, hogy úgy alkották meg, hogy szimmetriája mindössze egy pontból, a tér közepén állva látszik. Ha itt jártok, érdemes több szögből megnézni, majd a végén a tér közepére állva ellenőrizni ezt a szimmetriát :).
A Szabadság-téren 2014-ig állt Ukrajna egyik legnagyobb 20 méteres Lenin-szobra. Én 2009-ben és 2010-ben jártam itt, így ekkor még megvolt a szobor. A 2014 szeptemberi ledöntést követően két évvel a talapzatot is elbontották. Sokáig vita volt, hogy legyen-e valami egyáltalán a helyén, voltak, akik nem építettek volna semmit a helyére, voltak javaslatok egy szökőkútra, ám végül most úgy néz ki, hogy egy új 86 méteres emlékművet fognak felépíteni Lenin helyén.
A belvárosban két igazán régi templom magasodik. Az egyik Harkov legrégibb temploma 1657-ből, az Uszpenszkij-katedrális. Bár a templom viszonylag nagy, egyszerű kinézetével kevésbé ragadja meg az ember figyelmét, mint az 1901-ben felszentelt, neo-bizánci stílusú Blagovescsenszkij-székesegyház. A 80m magas harangtorony már messziről látszik, a csíkos falak vonzzák a tekintetet, így lehetetlen eltéveszteni. Kelet-Európa egyik legnagyobb székesegyháza ez.
Ahogy az egykori Szovjetunió nagyvárosainál általában lenni szokott, Harkovban is gyönyörű a vasútállomás épülete. Aki vonattal érkezik a városba (amit én erősen ajánlok 🙂 ), az már rögtön első programnak tekintheti a vasútállomás megtekintését. Azoknak, akik esetleg nem vonattal érkeznek, ajánlom, hogy keressék fel a vasútállomást, és nézzék meg, nem fognak csalódni.
Harkov nevezetességei között leginkább metróval érdemes utazni, és a metróban is érdemes figyelmesen közlekedni. A harkovi metróüzem 1975-ben nyílt meg, az első állomások között még van pár, amik a korai szovjet metróépítés díszes, és grandiózus állomásait idézik (ezekkel Moszkvában, Szentpéterváron és Kijevben találkozhatunk), a későbbi állomások már egyszerűbbek, érződik rajtuk, hogy már nem volt annyi pénz a metróra, mint korábban.
Érdemes egy kört menni a város libegőjén, mely a Botanikus kert mellől indul, és a város egyik fő parkjába, a Gorkij parkba visz. Harkov vidéke nem igazán hegyes-völgyes, így a libegő szinte vízszintben visz végig. Legmagasabb pontján a park fáinak lombkorona-szintje fölé picivel emelkedik ki, úgy 12-15m magasan a földtől. Érdekes élmény a budapesti, beülőszékes libegő helyett itt csille szerű kis kosarakban lehet utazni. E miatt a be- és kiszállásnál figyelni kell nagyon, nehogy elessünk (főleg a kiszállás a veszélyes), de ez senkit ne riasszon el.
A város szélén Harkov szovjet múltjának egyik meghatározó eleme, a Traktorgyár épülete magasodik. Ide csak annak érdemes kilátogatni, akit nagyon érdekelnek a szovjet gyármonstrumok, egyébként nem túl nagy szám ez a gyár.
Összességében Harkov messze nem Ukrajna legérdekesebb városa. Inkább azoknak ajánlom, hogy egy egynapos kitérőt tegyenek ide, akik szeretnék Ukrajnát alaposan megismerni, és erre rá is szánnak minimum egy, de inkább két hetet. Egy ilyen nagyobb, kéthetes körút egyik állomásának tudnám ajánlani Harkovot, de csak azért elindulni Budapestről, hogy valaki megnézze Harkovot, szerintem nem éri meg.
Harkovba leginkább vonattal érdemes utazni, az ukrán vonatok, olcsók, és kényelmesek. Harkovnak szinte az összes nagyobb ukrán várossal jó vasúti kapcsolata van, jöjjön az ember akár Kijevből, Odesszából, Lvivből vagy ép Zaporozzsjéből, mindenhonnan lehet találni járatokat ide. Ez is ideális megállóvá teszi egy ilyen hosszabb ukrajnai körúton. Ukrajnai vonatos eljutási lehetőségekről bővebben ide kattintva olvashattok.
Pingback: Ukrajna: Vonattal legnagyobb szomszédunkhoz - Intravel