Az Ohridi-tó vidékének, Ohrid után talán legnépszerűbb látnivalója a Szent Naum kolostor. A kolostor a tó déli csücskében található, alig párszáz méterre az albán-macedón határtól. A kolostor egyébként 1912-től 1925-ig Albániához is tartozott, akkor Zogu király jóakarata jeléül ajándékozta Jugoszláviának. A kolostort 905-ben alapította a névadó Szent Naum, aki itt is van eltemetve. A kolostor tehát több, mint 1100 éves.
Szent Naum portréja a gyertyák mögött.
Ohridból busszal és hajóval is meglátogatható a kolostor. Mi a hajós utat választottuk, mégiscsak hangulatosabb a tavon hajókázni, mint egy buszon zötykölődni. A leírás végén néhány gyakorlati tudnivalót is megosztunk az útról, ám előbb nézzük, miket láthat az, aki befizet egy ilyen útra!
Szeljük a habokat.
A Csont-öböl (Bay of Bones)
Aki hajóval megy, az két féle program közül választhat, az egyikben csak a kolostorhoz visznek el, a másikban benne van egy rövid látogatás a Csont-öböl nevű részen, ahol egy, az ősi tóparti életmódot bemutató múzeum működik. Erről lentebb még írok részletesen, a gyakorlati tudnivalóknál.
A múzeum a part felől nézve: Jól látszik, hogy az egész építmény cölöpökön áll.
A múzeumba a belépő alig 100 dinár (kb. 550Ft), ezért egy kis skanzen szerű falut nézhet meg a látogató. A falu a Kr. előtti 1200-700 közötti időszak jellemző életét mutatja be. A házak a víz fölé épültek, cölöpökön állnak. A kis sárral tapasztott szalmakunyhók belseje is be van rendezve, persze a kornak megfelelően kissé szegényesen.
Az egyik ház berendezése.
Túl sok időnk nem volt a kis falu bejárására, de nagyjából úgy láttam, hogy a legtöbb ház berendezése hasonló volt, egy-két nagyobb, feltehetően közösségi jellegű épület ütött csak el érdemben a többitől. Ami kicsit zavaró volt, az a feliratok teljes hiánya volt (még macedónul se volt kiírva semmi), így persze a falu autentikus volt, de igazából sok mindenről laikusként nem tudta az ember eldönteni, hogy micsoda, és ez levont kicsit az értékből (erre azért még a cikk végén visszatérek).
A házak között itt-ott nagyobb terek is voltak. Feliratok sajnos sehol nem voltak kirakva.
A Szent Naum kolostor
A kolostorra először a tó felől érkezve nyílik pazar rálátás, ha az ember hajóval jön. A tó fölé magasodó sziklán álló impozáns méretű kolostor egyértelműen uralja a tájat. Édesapám szerint olyan, mint a meteorák kolostorai (én nem tudom, ugyanis a meteoráknál nem jártam). Már csak ezért a látványért megéri a hajóútra befizetni.
A kolostor a tó felől nézve.
A kolostornak van egy nagyobb külső udvara, a látogatók először ide lépnek be. Itt hatalmas, árnyas fák, szépen gondozott gyep, és mesterséges kis vízesések-patakok vannak. Ez a rész itt egyértelműen a természetről szól, sajnos nagyon nem lehet elmélyedni, mert rengeteg a turista, folyamatos a jövés-menés.
A kolostor külső udvara, háttérben az épületek, előtérben egy mesterséges kis patak.
A belső udvart épületek gyűrűje veszi körül. Ennek közepén áll a kolostor központi temploma, melynek legrégibb része több mint 1000 éves, ebben van eltemetve maga Szent Naum. A templomhoz sokszor hozzáépítettek, az épületen kívülről is jól látszik, hogy az egyes részek más-más korban épültek. A templom egységes, bizánci stílusát azonban sikerült megőrizni.
A központi templom, egy páva, és sok-sok turista.
A kolostor udvarán rengeteg a turista, szerzetesek csak néha-néha jelennek meg. Kíváncsi lennék, hogy hogyan tudják összeegyeztetni a kicsit befelé fordulást, elmélyülést igénylő szerzetesi hivatást, a nyári hónapokban ide zúduló turista tömeg kiszolgálásával. A kolostor egyik részén megszakad az épületek gyűrűje, innen szép kilátás nyílik a tóra.
Kilátás a tóra, előtérben a kikötő.
A kolostor talán legérdekesebb látnivalói a pávák, melyek szabadon csatangolnak a területen. Több helyen is tábla figyelmezteti a gyanútlan turistákat, hogy nem érdemes kikezdeni a testes madarakkal, mert bizony árthatnak az embernek. Mi betartottuk az utasítást, és csak tisztes távolból szemléltük a fenséges madarakat.
Az egyik páva itt épp a templom tetején.
A legkülönlegesebb páva kicsit külön élt a többiektől a kolostor melletti Szent Petka templom udvarán. Ő egy albínó páva volt! Ilyet se láttam még, és persze az ember ésszel tudja, hogy bármelyik állat lehet albínó, de még se lehet felkészülni egy albínó pávára. Érdekes látvány volt az biztos!
Albínó páva.
A kolostor melletti Szent Petka templom láthatóan viszonylag új volt, talán pár éves lehet. Itt a templom belsőről is tudtunk képet készíteni (korábban a több évszázados freskókkal borított templomoknál fotózási tilalom volt, amit tiszteletben is tartottunk).
A templom belseje.
A Fekete-Drim forrásvidéke
A Szent Naum kolostortól indul egy rövid kb, 1-1,5km-es gyalogos körtúra-útvonal, mellyel el lehet kirándulni a Fekete-Drim forrásához. Ezen az úton nagyon kevesen mennek egy kört, pedig nagyon megéri. A Fekete-Drim az a rövid kis folyócska, mely a kolostor mellett ömlik az Ohridi-tóba. A folyó alig 500m hosszú, de a bővizű forrásoknak köszönhetően, a hosszához képest, egész tekintélyes vízhozama van. Minthogy a folyó nem túl hosszú, gyakorlatilag körbe lehet sétálni.
A Fekete-Drim.
Az út elején egy kissé kietlen bokros-mezős területen vezet az ösvény. Ennek a szakasznak a végén épül a Szent Bogorodica templom. A térkép is jelöli már, sőt tábla is mutatja az utat, de valójában még nincs kész, serényen dolgoznak rajta a munkások.
Az épülő templom.
Az igazi csoda azonban csak ez után kezdődik, amikor is egy árnyas fás területre ér az út. A távolból egyre erősebb vízcsobogás hallatszik, és hamarosan meg is érkezünk a forrásokhoz. Az út alatt picivel a hegyből óriási mennyiségű kristálytiszta víz tör elő. A több kis erecske pár méter után egy tóba ömlik, amiből indul maga a Fekete-Drim folyó párszáz méteres útjára.
A víz hihetetlenül tiszta.
A tó vize hihetetlenül tiszta, áttetsző, alján vízinövények sütkéreznek a napsütésben. Érdekes módon, míg az Ohridi-tó tele van halakkal, itt nem nagyon láttunk halakat. Ennek oka talán az lehet, hogy ez a forrásvíz jóval hidegebb, mint a tó vize, és a rövid út alatt nem is melegszik fel, így ugyanilyen hidegen ömlik bele a tóba, és talán e miatt a halak kerülik.
Halak nem nagyon vannak.
A hely nagyon békés volt, a csobogó víz, a a türkizkék tó, az indákkal benőtt fák olyan érzetet keltettek, mintha egy érintetlen dzsungelben lennénk. Csak a pár percenként a távolban elhaladó autók emlékeztettek arra, hogy valójában Macedóniában vagyunk, nem is messze egy főúttól.
Dzsungel-hangulat.
A tiszta vizet bármeddig el néztük volna, de a hajónk indulása miatt azért nem maradhattunk túl sokáig, folytattuk utunkat. Rövidesen egy másik kis kolostor mellett haladtunk el, ez a Szent Atanaszij kolostor volt. Be is mentünk, megnéztük a kicsi templomot, és a szerzetesek lakóházát (kívülről), egy szem szerzetes dolgozott épp az udvaron, ő meg is mutatta a templomot. Hangulatos kis kolostor volt, sokkal békésebb, nyugodtabb, mint a turistákkal tömött Szent Naum.
Kicsiny templom, előtte olajfa.
Piac, strand és éttermek
A körút végül a Szent Naum kolostor tágabb értelemben vett területének kapujához vitt vissza. Itt egy nagyobb parkoló, és a busz végállomása van, aki tehát kocsival, vagy busszal jön a kolostorba, az innen kezdheti a látogatást. A kolostornak ezen található egy nagyobb strand, és rengeteg kis szuvenír üzlet, valamint néhány kisbolt, ahol a néhány alap élelmiszert meg lehet venni.
A strand.
Tovább menve a kolostor felé van egy-két komolyabb étterem. Ezeknek az árai azért macedón viszonyok között elég húzósak, de tény, hogy a panoráma jó. Egy rövid híd alatt láthatjuk, ahogy a fél kilométerre innen eredő Fekete-Drim az Ohrid-tóba ömlik. A vize még itt is elképesztően tiszta.
A tóba ömlő Fekete-Drim.
Ami sajnos elszomorító, hogy az emberek sokasága dobál be pénzérméket a folyóba itt, a torkolatnál. Akkora mennyiségben vannak érmék a folyó alján, hogy jól láthatóan ritkább a vízi növényzet itt, mint akár kicsit beljebb is. Eleve nem értem a szökőkutakba pénzdobálókat, vagy épp a hidakon lakatolókat, de azzal “csak” a saját épített környezetünket tesszük tönkre. De hogy Európa egyik legtisztább vizű tavának egyik fontos forrásába fém darabokat dobálnak egyesek, azt én megbocsáthatatlan bűnnek tartom.
Pénzérmék a víz alatt…
Ezen a részen már csak egy rövid nézelődésre volt időnk, mielőtt indult volna vissza a hajónk. Fürdőruhát nem is hoztunk, mert nem terveztünk strandolást. A hajóállomáson már bent állt a hajó, de csak pár perccel indulás előtt lehetett felszállni rá.
A hajóktól pár méterre is lehet sörözni :).
Visszaút
A visszafele vezető úton már nem volt megállás. Az út elején egészen a tó közepe fele haladtunk, a hatalmas, fenséges tó, innen is lenyűgöző látványt nyújtott. A víz itt igen mély, jellemzően 100m-nél is mélyebb, így lenézve csak az éjfekete sötétséget láttuk magunk alatt.
Az egyik falu a tó felől nézve.
A 1,5 órás út talán legszebb része az volt, amikor a hajó befutott Ohrid kikötőjébe. A hegyen elterülő város a naplemente aranyló fényeiben fürdött, amint a hajónk egyre közelebb került hozzá. A partról sokan nézték az érkező hajót, és a hajón is sokan nézték a közeledő partot. Összességében jó kis kirándulás volt, megérte a ráköltött pénzt.
Érkezés naplementében Ohridba.
Gyakorlati tudnivalók
Bár rengeteg szolgáltató kínál kirándulásokat Ohridból a Szent Naum kolostorhoz, alapvetően két féle hajós szolgáltatást láttunk mi. Az egyik a különféle gyors-katamaránok voltak, ezekkel általában 20 euró egy főnek egy út a kolostorhoz, a másik a lassabb kirándulóhajós cégek, ezeknél 10 eurót kell fizetni. A kikötőben minden cégnek kint vannak a kisebb-nagyobb információs táblái, ezeken az ár, és a menetrend is látható.
Nagyobb, lassabb kiránduló hajók a kikötőben.
A lassabb hajós utak között is kétféle van, az egyik csak a kolostorhoz visz, a másik útközben megáll a Csont-öbölnél is. Mindkét túra kb. ugyanannyi ideig tart összesen, a csak a kolostorhoz menő hajó utasai kb. 4 órát tölthetnek a kolostornál, míg a Csont-öbölbe is betérő hajónál fél óra van a Csont-öbölre és 3,5 óra a kolostornál. Mindegy melyikre fizettek be, így is, úgy is 10 eurót kell fizetni.
A Szent Naum kolostorhoz tartozó kikötő mólója, és a tó.
Mi ugye olyan útra fizettünk be, ami a Csont-öbölnél is megáll, de azt kell mondjam, hogy nem igazán éri meg erre befizetni. A Csont-öbölnél rendelkezésre álló fél óra nagyon kevés, főleg, hogy a múzeumig még el is kell sétálni a kikötőtől és jegyet is kell venni. A kikötő alig 1 perc séta, szóval legyinthetnénk, hogy nem olyan sok, de az 30 percből kapásból elvisz 2-3 percet, vagyis az idő 10%-át.
A hajónk a Csont-öböl stégjénél kikötve.
De az igazán nagy baj az, hogy a jegyet is ott kell megvenni. Nagyjából 100-150 főt visznek ezek a hajók, nos el lehet képzelni, hogy ennyi ember egyszerre megrohamozza az egy szem pénztárat, mi lesz ott… Mi ügyesek voltunk, és szerencsére kb. 3-ikak voltunk a sorban, de így is kellett egy 4-5 perc, mire jegyhez jutottunk. A sétálással együtt már el is ment 6-7 perc. Ha nem akarjuk nagyon kicentizni az érkezést, akkor max. 20 percet lehet eltölteni a múzeumban, ami nem igazán alkalmas arra, hogy elmélyedjünk a látottakban. Pár kötelező fotót lehet lőni, meg körberohanni a helyen és ennyi.
A múzeum azért elég nagy, fél óránál többet is el lehet itt tölteni.
Aki pedig esetleg a sor végére kerül, az jó, ha 5-10 percet tölthet a területen, ezért kár idegeskedni. Ha a hajón előre meg lehetne venni a jegyet, akkor azt mondanám, hogy ez a 30 perc nagyjából elég, de így édeskevés. Én ezért azt ajánlom, hogy aki tényleg kíváncsi erre a múzeumra, az inkább jöjjön el külön busszal vagy taxival, akit pedig annyira nem érdekel, az fizessen be a sima, csak a Szent Naum kolostorhoz vivő útra. Aki esetleg az albániai Pogradecbe utazna egy napra, annak szintén inkább a buszt javaslom, a hajós kirándulások legfeljebb 4 órája ugyanis kevés arra, hogy megjárjuk oda-vissza az albán kisvárost. Valamint még egy fontos dolog: Az ohridi kikötőben kapott jegyet őrizzétek meg, mert a visszaúton, a kolostornál, a hajóba való beszállás előtt kérhetik a jegyet!
A Szent Naum kolostor.
Összességében azonban azt gondolom, hogy jók ezek a hajókirándulások, így én jó szívvel tudom ajánlani, hogy aki Ohridban jár, az semmiképpen ne hagyja ki a hajókirándulást!
Ohrid városa az érkező hajóról nézve.
Sziasztok!
Szeretném elmondani, hogy mennyire hasznos volt számunkra mindkét írásotok (Ohridról, és a Szent Naum kolostor környékéről is). 🙂 3 napot töltöttünk az Ohridi-tónál október 19-22. között és úgy érzem a segítségetekkel maximálisan be tudtunk járni mindent.
A kolostornál a forrásról semmi tábla vagy tájékoztatás nem volt, de mi csak azért is elindultunk, hogy körbe járjuk a folyót, és tényleg nagyon megérte (úgy, hogy közben egy emberrel sem találkoztunk).
Ohridban is tudtuk, hogy miket keressünk, miket nézzünk, tudtuk a lámpák történetét és keresztül-kasul be tudtuk járni minden szegletét az óvárosnak a kis macskaköves utcákon.
Nagyon köszönjük az infókat, és szuper, hogy beszámoltok az utazásaitokról.
További sok utazást és sok szép élményt kívánok nektek!
Köszönjük szépen, örülünk, hogy hasznosnak találtátok leírásainkat 🙂 .