Intravel

Dusanbe, közép-Ázsia rejtett gyöngyszeme

 Dusanbe nem tartozik az átlagos turisztikai célpontok közé. A kultúra iránt érdeklődő turistákat a selyemút közeli nagyvárosai, Híva, Bukhara és Szamarkand szipkázzák el, míg a természetjárók a Pamírba, vagy a Tien-Shanba igyekeznek. Dusanbe pedig e között a két világ között egyfajta turisztikai vákuumban található. Leginkább a Pamírba utazók fordulnak meg itt, hiszen a Pamírból minden út Dusanbe-ba (vagy Os-ba :)) vezet.

dscf 509

A tádzsik címer emlékoszlopa.

Ha azonban erre vet minket a sors, semmiképpen ne rohanjunk tovább. Saját személyes véleményem szerint Dusanbe a közép-ázsiai fővárosok közül talán a legizgalmasabb. Asztana csak egy modern és kissé rideg felhő-karcoló dzsungel, Biskek egy kissé szürke szovjet nagyváros, Asgabat szintén egy rideg, csupa márvány-arany kirakatváros, Taskent pedig, bár sok látnivalója van, alapvetően egy szmogos metropolisz. Ezzel szemben Dusanbe látnivalók sokaságát kínálja az ide látogatóknak. Lakói ráadásul barátságosak és az árak kifejezetten barátiak.

dscf 624

Minisztériumi épület Dusanbéban.

Kezdjük a száraz tényekkel!

 A város neve magyarul hétfőt jelent, és arra vezethető vissza, hogy egy olyan piac helyen alakult ki Dusanbe, ahol hétfőnként tartottak vásárokat (a város eredeti neve egyébként ennek megfelelően Dusanbe-Bozor, vagyis szó szerint „Hétfői Piac”volt). A XX. század elejéig a település azonban nem volt több egy jelentéktelen falunál. A szovjet csapatok elől menekülő Buharai emír (akinek országához ekkor a város tartozott) rövid időre itt húzza meg magát 1923-ban, Dusanbe ekkor kap városi rangot. Később a szovjetek kezdik el a város komoly fejlesztését, és ők teszik meg Tádzsikisztán fővárosának is. 1929-től 1961-ig a várost Sztálinabádnak hívták.

dscf 635

Lakóház Dusanbe központjában.

 A Tádzsikisztán függetlenedése után kitört polgárháború eleinte elkerülte a fővárost, ám a háború vége felé a lázadók és az orosz csapatok már a város utcáin harcoltak. A béke beköszöntével Dusanbe fejlődése még nagyobb lendületet vett, és ma egyértelműen az ország legfejlettebb nagyvárosa. Dusanbe lakossága 1926-ban, néhány évvel az után, hogy a szovjetek átvették a hatalmat 6000 fő volt, ma már közel 800 000-en lakják.

dscf 654

Dusanbe látképe, háttérben a Fan-hegység.

Dusanbe fő útja, a Rudaki-sugárút

A látnivalók főleg a Rudaki-sugárúton találhatóak, ez a város fő tengelye. Rudaki (teljes nevén: Abu Abdollah Jafar Ibn Mohammad Rudaki) IX. századi perzsa költő volt, a perzsa költészet megalapítójának is tartják, nem csoda, hogy a város egyik legfontosabb útját is róla nevezték el.

dscf 521

Rudaki szobra

Virtuális sétánkat kezdjük a vasútállomásnál, ahonnan a sugárút is indul. Maga az állomás épülete nem túl szép, de a Szovjetunió építészete iránt érdeklődő embereknek érdekes lehet. Vonatközlekedés már alig van erre felé, így nagy életre ne számítsatok az állomáson. Dusanbe már a szovjet időkben is egy félreeső hely volt, azóta ez fokozottan igaz. Naponta 1-2 belföldi vonat mellett 3-4 naponta van egy vonat Moszkvába.

dscf 558

A vasútállomás épülete.

A pályaudvar előtti teret Kujbisev szobra díszíti. Az út első 250 métere jobbára érdektelen lakóépületekből áll, ám ez után az út egy széles térbe torkollik, ahol keresztbe az Aini-sugárút fut, és maga a Rudaki is egy enyhe balkanyart vesz. A Rudaki eddigi tengelyét a Történeti- és Művészeti Múzeum óratoronnyal ellátott díszes épülete állja el.

dscf 557

A múzeum a Rudaki- és az Aini-útak sarkán.

A téren emellett egy szálloda található. Az utak alatt aluljárón kelhetünk át. Általában egy aluljáróról nem emlékeznék meg, ám itt díszítés gyanánt akváriumokat helyeztek el, valódi, élő halakkal! Érdekes koncepció, bár nem tudom, hogy a halak az állandó sötétséget hosszú távon hogyan viselik.

dscf 569

Aluljáró akváriummal.

Továbbhaladva a Rudakin bal kéz felé a Tádzsik Állami Egyetem főépülete látható, majd jobb kéz fele következik az Állami Operaház gyönyörű épülete. Az Opera mellett áll a Vakhs szálloda, melyben viszonylag olcsón (kb. fejenként 10 dollárért) meg lehet szállni. A szálloda építése idején igazi elithely lehetet, erre emlékeztet a belső terek gazdag díszítése. A Rudaki sugárúton tovább haladva különböző közigazgatási épületek mellett haladhatunk el, ezek közé tartozik a Tudományos Akadémia, az Államkincstár és az Állami TV székháza is.

dscf 479

A Tádzsik Tudományos Akadémia épülete.

Gyakorlatilag az út mentén található összes épület valamilyen állami funkcióval bír, esetleg nagyobb cégek székházaként működik. Itt találhatjuk Dusanbe két felhőkarcolóját, melyek jellegzetes, tádzsik stílusban épültek. Elég érdekesen néz ki a két, agyondíszített torony  egymás mellett!

dscf 482

Felhőkarcoló tádzsik módra!

Tovább haladva az út egy enyhe jobb-kanyarral irányt vált, ezen a helyen található az egész ország, és a főváros jelképe is az Iszmail Szomoni emlékmű. Az emlékmű a talapzattól a csúcsig 25m magas, és a tetején található hatalmas korona színaranyból készült!

dscf 489

A Szomoni-emlékmű az egész ország egyik jelképe.

 Az emlékmű 1999-ben készült el, a tádzsikok első államiságának 1100 éves évfordulójára (bár a Szomoni által alapított államnak nem sok köze van a mai Tádzsikisztánhoz). A Szomoni-emlékmű nem csak a város jelképe, hanem egyben a város központja is. Ezzel szemben található a tádzsik parlament 1949-ben elkészült kissé jellegtelen épülete.

dscf 488

A tádzsik parlament.

A Szomoni-emlékmű környéke

 Az emlékmű mögött több szökőkút található, amelyek mögött a tádzsik címer-emlékoszlopa áll. A szökőkutak éjszaka színes megvilágítást kapnak. Ezek mellett áll a Nemzeti Könyvtár épülete. A Rudaki sugárútat ez után a jobb kanyar után balról egy nagy park szegélyezi, amit szintén Rudakiról neveztek el. A park szépen gondozott, tele szökőkutakkal, bár a fák többsége még fiatal, látszik, hogy a parkot nem rég építhették.

dscf 505

Rudaki emlékműve a parkben.

A park mögött emelkedik egy új építésű, hatalmas aranykupolás épület. Ennek neve a „Nép Palotája”. Az elnevezés kísértetiesen hasonlít a bukaresti „Népek Palotájára”, és a funkciója is ugyanaz, mint annak volt Ceausescu idején: Ez az elnök (Emomali Rahmoni) rezidenciája, és hogy az elnevezés még ironikusabb (vagy vérlázítóbb) legyen, az egész épületet kerítés veszi körül, így a népnek még a közelébe sem lehet menni. A Nép Palotája építészetileg egyébként szép, de kevés cinikusabb dolgot tudok elképzelni egész Ázsia egyik legszegényebb országában, mint egy palotát, amit a népről neveznek el, hatalmas, aranyból van, és a nép még a közelébe sem mehet.

dscf 513

A “Nép Palotája”. Emomali Rahmon rezidenciája sokkal nagyobb, mint a parlament, látszik, hogy a valódi döntések itt születnek.

Ha szemben állunk a palotával, akkor jobbra megpillanthatjuk a világ egyik legmagasabb zászlótartó-rúdját, amin a világ egyik legnagyobb zászlaja leng. A 165m magas (A SOTE nagyvárad téri épülete ennek kb. a fele!) rúdon egy 30X60m-es, 700kg súlyú zászlót lenget a szél. Vagy épp nem, mert egy ekkora súlyú, és méretű zászló, egy olyan nyári napon, amikor szinte semmi légmozgás nincs, nem nagyon mozdul. Viszont amikor elkezd fújni a szél, a zászló igen impozáns látványt nyújt. Mikor ott jártunk, akkor még ez volt a világ legmagasabb zászlótartó-rúdja, de azóta a szaúd-arábiai Dzisdda 5m-rel túlszárnyalta Dusanbe büszkeségét.

dscf 512

A világ akkor legmagasabb zászlótartó rúdja.

Tovább a Rudaki sugárúton

De térjünk vissza a Rudaki sugárútra, és haladjunk tovább észak felé! Az út, miután elhagyja a Rudaki-parkot egy rövidebb érdektelen rész után eléri az Iszmail-Szomoni út torkolatát. Az út nyugat fele halad, vele szemben az elnöki hivatal épülete áll. Ez kevésbé impozáns, mint a rezidencia, egy szürke hivatali épület az 50-es, 60-as évekből.

dscf 532

Az Elnöki Hivatal

Tovább haladva a Rudaki-n, az út jobb szélén először a „Rohat” étterem/teázó érdekes épületét tekinthetjük meg, majd a Lahuti színház kék épülete következik. Innen tovább haladva a második bal oldali mellékutcában találhatjuk meg a Dusanbei Nagymecsetet, ide mindenképpen érdemes ellátogatni.

dscf 549

A Lahuti-színház.

A mecset kissé kieső helyen van, látszik, hogy 70 év kommunizmus után a vallás nem tölt be annyira központi szerepet az itt élők életében, mint mondjuk Iránban. Az épületet egyébként katari segítséggel építették.

dscf 544

A dusanbei nagymecset.

 Innen észak felé tovább haladva található a pedagógiai egyetem, egy régi mozi, és egy kis mellékutcában a botanikus kert. Végül az út érdemi része a Rudaki és az Omar Khajjam utak kereszteződésében ér véget. Idáig a vasútállomástól az egész úton végig közlekedik az 1-es trolibusz, ha elfáradtunk, akkor akár ezzel is visszautazhatunk. Ennél tovább azoknak érdemes menni, akik Tádzsikisztán északi részei felé szeretnének utazni (pl.: Penjikent, Isztaravsan, Hudzsand, Iszfara stb. városok felé). Ők az 1-es busz végállomásánál találhatnak maguknak fuvart. A busz szintén a belváros felől jön. Az út itt elhalad a Dusanbei Cementgyár mellett, aminek kerítését szép, festett képek díszítik. Ezek önmagukban szerintem nem érnek meg annyit, hogy csak ezért kilátogassunk ide, de ha valaki erre jár, rászánhat pár percet. Mi nem tudtunk ezekről a festményekről, a buszból láttuk őket.

dscf 550

Igyekeztem beolvadni a környezetbe 🙂

A Rudakin túl: hegyek, ahova felmegyek!

Persze Dusanbe nem csak a Rudaki-sugárútból áll, nézzük, mit találunk, ha letérünk erről az útról!

  Még a Rudaki út elején található az Aini-út kereszteződése. Ezen az úton nyugat felé elindulva jutunk el a Győzelmi Emlékműig, nem egy nagy szám, de ha sok időnk van a városban, akkor belefér. Az Opera mögé is érdemes bemenni, itt egy kisebb park található.

dscf 663

Az Operaház épülete szerintem gyönyörű.

A park mögött kezdődik egy utca (Bekhzod utca), ezen végig haladva elérünk a várost övező hegyek határához, az út nem hosszú, az Operától kb. 1km. Érdemes felmenni a hegyre, ugyanis itt található a második világháborús emlékmű-komplexum is. A hegyről szép kilátás nyílik a városra is, így már csak ezért is megéri ide feljönni. Mi felfele nem találtuk meg az utat, így végül egy ösvényen, bokrok-fák között jutottunk fel.

dscf 669

A város fölé magasodó hegyen park, szórakozóhelyek, és a Győzelmi Emlékmű található. A város nyüzsgése után jólesik itt egy kicsit megpihenni.

Az Iszmail Szomoni sugárút

A város másik fontos főútja az Iszmail Szomoni sugárút. Ez, mint fentebb is írtam a Rudakiból ágazik ki az Elnöki Hivatal épületénél. Nem lehet eltéveszteni, hiszen 2×3 sávos főútból nem sok van. Az úton nyugat felé elindulva az első említésre méltó épület a Nemzeti Múzeum. E mögött áll a korábban már említett zászló-rúd is, ezt akár innen is megtekinthetjük.

dscf 517

A zászlórúd és az elnök rezidenciája között a Nemzeti Múzeum bújik meg.

Tovább haladva az út átkel a Varzob-folyó felett. Közvetlenül ez után található a Dusanbei Állatkert, a túloldalon pedig egy park, melyben különféle szórakoztató létesítmények működnek. Tovább haladva egy iszlám kulturális központ érdekes épülete mellett haladhatunk el, ami az iszlám egy kevésbé ismert ágának, a Nizari iszlámnak a helyi központja.

dscf 615

A Nizari-iszlám helyi központja.

Ez után az út lakóövezetbe ér, és egészen a város széléig nincs érdemi látnivaló. A város szélén található a Hisszar-bazár. A dusanbei helyi járatok idáig közlekednek, itt lehet átszállni a Hisszar felé közlekedő marsrutkákra, vagy taxit fogni.  A város határa innen már csak alig 1 km-nyire van, ezt egy hatalmas kapu jelzi, ez üdvözli az utazókat, akik Dusanbe városába érkeznek. A város délnyugati részén, a Szadi Sherozi úton található a cirkusz kör alakú épülete.

dscf 651

A Varzob-folyó.

Konklúzió: Menj el!

Dusanbe egy érdekes, nyüzsgő közép-ázsiai város. 2-3 napot simán el lehet itt tölteni úgy, hogy nem fogunk unatkozni, ezért én mindenkinek tudom ajánlani, hogy ha teheti, látogasson el ide. Remélem ez a kis írás meghozta a kedveteket!

dscf 618

Emomali Rahmon elnök vár téged!

Ez a cikk nagyrészt a ruba-blogon 2015 április 13.-án megjelent írás újraközlése, az eredeti írást ide kicsit átdolgozva tettem fel. Az eredeti bejegyzést ide kattintva olvashatjátok el: Dusanbe, közép-Ázsia rejtett gyöngyszeme

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

3 gondolatok ezen: “Dusanbe, közép-Ázsia rejtett gyöngyszeme

  1. Pingback: Utazás taxival Khorogból Dusanbéba - Intravel

  2. Pingback: Hisszar - Intravel

  3. Pingback: Murgab, az egykori Szovjetunió legmagasabban fekvő városa - Intravel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük