Intravel

Bitola , Dél-Macedónia központja

Bitola kb. 80ezres lakosságával Macedónia második legnagyobb városa, nagyjából akkora, mint Szombathely. Az ország fővárosától, Szkopjétől kb. 150km-re délre fekszik, közel a görög határhoz. Manapság Macedónia egyre növekvő népszerűségnek örvend a magyarok körében, ez a népszerűség azonban két fő régióra korlátozódik: Szkopje, és környéke, mely fapados repülővel könnyedén elérhető Budapestről, és a kétségtelenül gyönyörű Ohridi-tó vidéke szerepel elsődlegesen az országba látogató turisták tervei között. Az ország többi része még ma is viszonylag kevéssé látogatott, így Bitolába is viszonylag kevés turista érkezik.

20180817_104325

Bitola sétálóutcáján jobban el lehet férni, mint Ohridban :).

Nekünk sem Bitola volt a fő célunk, hanem akárcsak a többségnek, az Ohridi-tó. Odaúton Szkopjéből egyből Ohridba utaztunk, viszont visszafele útba ejtettük Bitolát is egy rövid városnézés erejéig. Nem bántuk meg a kis kerülőt!

20180817_111727

Flatiron Building, Bitola edition :).

Szkopje és Ohrid után, Bitola Macedónia egy új, harmadik arcát mutatta meg nekünk. Szkopje egy modern nagyváros, ahol egy csipetnyi oszmán múltra épült jugoszláv brutalizmus keveredik a legújabb korok nemzetépítő megalomániájával, míg Ohrid egyértelműen egy történelmi város, bizánci és oszmán emlékek sokaságával. Ezekkel szemben Bitola egy szokatlanul közép-európai hangulatú város, bár az oszmán múlt nyomai persze itt is megtalálhatók.

20180817_104134

Bitola egyik határozottan európai hangulatú épülete.

Bitola felfedezését a vasútállomáson kezdtük, ugyanis e mellett, a buszállomáson tett ki minket az Ohridból érkező busz. Az EU-s pénzekből szépen felújított sárga, impozáns állomásépület az oszmán időkben épült, szép példája a kor ottomán vasút-építészetének. Sajnos az épületre annyira vigyáznak, hogy be nem lehet menni, nem is igazán használják, a szkopjei vonatra szóló jegyet is egy szomszédos apró, omladozó épületben lehet megvenni.

20180817_101401

Bitola vasútállomása.

A vasútállomás és a belváros széle között egy nagy park terül el. Az árnyas fák alatt kissé viselhetőbb volt a déli rekkenő hőség is, mely főleg visszafele volt fojtogató. A park egyébként semmi extra, de aki esetleg buszról vonatra száll, vagy fordítva, és esetleg várnia kell egy picit, annak érdemes lehet inkább itt a parkban eltölteni a várakozás perceit, mint a nem túl szép buszállomáson, vagy a szép, de zárt vasútállomáson.

20180817_102953

Park az ismeretlen hangya szobrával.

A park északnyugati csücskétől pár méterre kezdődik a Sirok Sokak, Bitola legszebb sétálóutcája. Az utca elején jobb kéz felé egy kisebb kastély vonja magára a sétálók figyelmét. Sajnos kissé romos állapotban van, így inkább csak az látszik rajta, hogy milyen szép lehetne.

IMG_20180817_103745

Az egykor szebb napokat látott kastély.

Ugyanitt, az utca elején, bal kéz felé található a Bitolai Múzeum épülete. Ez arról híres, hogy egykor katonai főiskola működött a falai között, ahol nem más tanult egy időben, mint Mustafa Kemal Atatürk, a modern török állam megalapítója. A múzeumban így, az általános várostörténeti részen kívül van egy külön Atatürknek dedikált rész is. Mivel nekünk nem volt sok időnk Bitolában, így nem mentünk be a múzeumba, de akinek több ideje van, érdemes lehet benéznie, mert jó értékelései vannak a helynek.

Ezek után kezdődik a Sirok Sokak. A színes, 2-3 szintes házakkal szegélyezett utca akár dél-Franciaország valamely kisvárosában is lehetne. Egy jó nagyvárosi sétálóutcához méltón a házak aljában különböző üzletek, éttermek működnek. A hangulatos mediterrán épületek sorát csak egy-két újabb, jugoszláv-kori beton-borzalom töri meg, szerencsére nem zavaró jelenlétük.

20180817_105106

Az egyik, mediterrán ház a Sirok Sokak mentén.

Nagyjából fél úton van egy nagyobb tér, amelynek egyik szélén halad el a sétálóutca, másik szélén egy hatalmas jugoszláv kultúrpalota található, melyben a helyi nemzeti színház és egy művelődési központ működnek. Ez után a tér után kezdődik a Sirok Sokak legbelső, legelegánsabb része.

Bitola tulajdonképpen egy kis második fővárosa Macedóniának Szkopje után. Ezt bizonyítja, hogy több ország is (ha jól emlékszem szám szerint 6) működtet konzulátust a városban. Ezek természetesen szintén a Sirok Sokak legelegánsabb házaiban működnek. A különböző országok (pl.: Törökország, Franciaország, Oroszország stb.) konzulátusai előtt elsétálva tényleg valami kisebb európai ország fővárosában érezhetjük magunkat.

20180817_105108

A francia és a török konzulátus a belvárosban.

Az európai hangulatot tovább erősíti a mecsetek és ortodox templomok uralta dél-Balkánon ritkaságszámba menő katolikus katedrális, amely szintén a Sirok Sokak belső részén található. A Szent Szív katedrális sajnos ottjártunkkor zárva volt, így csak az előtér üvegén keresztül tudtunk bepillantani. Innen sokat nem lehetett látni, talán ti több szerencsével jártok!

IMG_20180817_104803

Katolikus templom.

A Sirok Sokak végén megérkezünk Bitola központjába. A hatalmas, parkos főteret ketté szeli a Dragor-folyó. A téren két nagyobb mecset mellett egy óratorony és egy fedett bazár is található. A mediterrán hangulatú sétáló utca után a mecsetek és az óratorony emlékeztetnek minket arra, hogy azért az egykori Oszmán Birodalom területén járunk. A tér nagyon hangulatos, és szép, jól esett megpihenni rajta sétánk végén.

20180817_105226

A főtér.

A főtérről még egy rövid kitérőt tettünk a bazárok felé. Ebből kettő van, az egyik fedett, a másik nem. Először igencsak megörültem a fedett bazárnak, gondoltam olyasmi lesz, mint Isztambulban, vagy Iránban, de sajnos csalódnom kellett, lehet, hogy az épület őse az oszmán időkben épült, de ma leginkább egy kihalt jugoszláv fedett piacra emlékeztet az egész.

IMG_20180817_105701

A fedett bazár helyett inkább még egy kép a főtérről.

A sima bazárnegyed viszont nagyon hangulatos volt szűk, kanyargós utcácskáival és apró házaival. Engem az egész egy francia kisvárosra emlékeztetett (ennek persze mutathatja azt is, hogy mennyire nem ismerem a francia kisvárosokat :)). Az idő szűke miatt itt sem jártuk be a bazár minden apró zeg-zugát.

20180817_112017

Bazárnegyed: szűk utcák, kis házak.

A bazárból a vasútállomás felé menet még ettünk egy kebabot, és ittunk egy igazi török teát. A vasútállomáson egy picit még várnunk kellett vonatunk beállásáig, ez arra jó volt, hogy alaposabban is megnézzük az állomás épületét. Bitolából egy teljesen modern, klímás vonattal utaztunk Szkopje felé, kellemes utunk volt, így mindenkinek tudom ajánlani, ha Szkopjéban jár, akkor Bitola felé válassza a vonatot.

20180817_113753

Tipikus török tea.

Bitola egy kellemes, és meglepően európai hangulatú város volt, ahol kellemes 3 órát töltöttünk el. A város akár ennél többet is megérdemel, egy napot kényelmesen el lehet tölteni itt. Önmagában csak Bitoláért talán nem éri meg elindulni Magyarországról, de akár Ohridban, akár Szkopjében jártok, érdemes lehet egy napra átugrani Bitolába is. Arról, hogy hogyan lehet eljutni Macedóniába, és azon belül is Bitolába, bővebben is olvashattok “Macedónia és Koszovó vonattal” című cikkünkben.

20180817_122854

 Bitola és Szkopje között modern, légkondis vonatok közlekednek.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Ez is érdekelhet

3 gondolatok ezen: “Bitola , Dél-Macedónia központja

  1. Pingback: Macedónia és Koszovó vonattal - Intravel

  2. Péter

    “[A bitolai vasútállomás] szép példája a kor ottomán vasút-építészetének”

    Pedig a képen egy jellegzetes közép-európai stílusú állomást látunk. Ha a cirill betűs felirat nem árulkodna, sokan azt hihetnék, hogy ez a Bitola egy kis vidéki állomás a magyar Alföldön vagy éppen az osztrák Alpokban. 🙂

    A hasonlóság nem a véletlen műve, hiszen az állomást a Theszaloniki-Bitola(akkoriban Saloniki-Monastir) vasútvonal végállomásaként az 1890-es években németek építették a Deutsche Bank pénzéből a szultántól kapott koncesszió alapján.

    ttps://www.pahor.de/ein-ausflug-nach-macedonien-besuch-der-deutschen-eisenbahn-von-salonik-nach-monastir.html

    Ha már “echte” oszmán stílusú vasútépítészet, akkor a legszebb példa a régi edirnei állomás: https://en.wikipedia.org/wiki/Karaa%C4%9Fa%C3%A7_railway_station

    (A Bitola – Veles vonal, amelyen a Bitola-Skopje vonat közlekedik, csak az 1930-as években épült a szerb, akarom mondani jugoszláv uralom alatt.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.