Intravel

A salgótarjáni bányamúzeum

Az augusztus 20-ai hosszúhétvégén egy olyan helyre látogattunk el, ahova már régóta szerettünk volna elmenni. Ez pedig a salgótarjáni bányamúzeum volt. Ez a múzeum Európa azon kevés bányamúzeumainak egyike, amik egykori valódi bányában kerültek kialakításra.

DSC_7502_jpg
Az egyik járat.

A múzeum alapvetően 3, jól elkülöníthető részből áll: Van egyrészt egy klasszikus, épületben lévő, kiállítótermes része, ahol fotók, tablók, ábrák, vitrinek mutatják be a nógrádi szénmedence kialakulását, kőzettanát, és a bányászat történetét. Ez pár kisebb szoba, érdemes megnézni, mert bár nyilván nem ez a legizgalmasabb része a kiállításnak, de azért itt is lehet találni apró érdekességeket.

DSC_7515_jpg
Egy tipikus bányászlakás berendezése a múzeumban.

A második rész az udvaron található, ahol különféle bányagépek, és bányavasutak kocsijai, mozdonyai vannak kiállítva. Megmondom őszintén, ezt annyira nem néztük meg, mert nagyon meleg volt, már a vége felé jutottunk ide, így picit fáradtak is voltunk, és a hosszúhétvégén a sok rohangáló, ordibáló, csörömpölő gyerek között nem igazán lehetett elmerülten nézelődni. Így erre inkább csak ránéztünk, érdekes, változatosnak tűnt az eszköztár, ami itt ki van állítva, legközelebb biztos jobban megnézzük ezt a részt is.

DSC_7513_jpg
Tipikus bányavasúti járművek a múzeum udvarán.

A harmadik rész a főattrakció, a bánya maga. A bányajáratba csak vezetett túrán lehet lemenni. Elvileg minden óra egészkor indul vezetés, ehhez képest, mikor mi kb. óra 40-kor odaértünk, rögtön azzal fogadtak, hogy most indul egy csoport, ha akarunk, és sietünk, csatlakozhatunk ahhoz, vagy egy óra múlva a következőhöz. Gyorsan hozzácsapódtunk hát a bánya bejáratánál tömörülő társasághoz.

DSC_7489_jpg
A bányában használt lovak életét bemutató rész.

Mint utóbb kiderült, ez hiba volt, ugyanis ebben a csoportban már így is vagy 25-30 ember volt, a bánya járatai viszont elég szűkösek (nyilván, hiszen ezek tényleg bányajáratok voltak, nem pedig báltermek). E miatt az egyes “megállóknál” a vezető mögött hosszan kígyózó sor legvégén voltunk, így szinte semmit nem hallottunk, és az egyes gépeket nem is láttuk működés közben.

DSC_7493_jpg
A csoport vége: Valahol elől valamilyen gépet éppen bemutatnak…

Pedig egyébként a kiállítás nagyon igényesen van berendezve, a bányában több féle járatot, és több féle munkamódszert is bemutatnak. A modernebb munkamódszereknél működőképes gépek is ki vannak állítva, melyeket a vezető rövid időre be is kapcsol. Ezek igazán érdekesek lehetnek, nekünk sajnos a sor végén be kellett érnünk a gépek távoli zúgásával, illetve később a már kikapcsolt, álló gépek látványával.

DSC_7499_jpg
Az előbb látott sor miatt erről a gépről maradtunk le (legalábbis működés közben).

A teljes föld alatti nézelődés kb. 40-50 percet vett igénybe, egyébként kár volt sienünk, mert már a föld alatt összefutottunk az utánunk jövő csoporttal, így becslésem szerint olyan 20 percet kellett volna maximum várnunk, szemben az ígért egy órával.

DSC_7507_jpg
Egy másik gép, szintén leállítva.

A bánya megmenekülését egyébként annak köszönheti, hogy a felhagyás után bányamentők kiképzésére használták ezeket a járatokat, így később, könnyedén ki lehetett alakítani a múzeumot is benne. Ennek nyomaként van egy-két helyiség, ami nem is klasszikus bánya-tartozék, hanem már a mentési gyakorlatokhoz alakították át. Ez is érdekes, nekem nagyon tetszett.

DSC_7490_jpg
Bányamentési gyakorlathoz tartozó felszerelés.

Összességében a bányamúzeum nagyon jó, és színvonalas, de azért sajnos kerülni kell a népszerű időszakokat, mert a nagyobb tömeggel nem igazán lehet mit kezdeni, sajnos sokat ront a túra élvezhetőségén. A túrán pont mondta az egyik látogató, hogy ők egyszer korábban egy hétköznap délelőtt voltak, és 3-ukat vezette körbe a vezető. Szóval aki teheti, az inkább tanítási időszakban, munkanapon, délelőtt menjen. Mi még biztos fogunk menni, de tuti, hogy nem hétvégén.

DSC_7487_jpg
Ő nem pihent, így kellett dolgoznia…

Fontos: A bányában állandóan 15-16 fok van, e miatt a nyári kánikulában érdemes egy pulóvert magunkkal vinni, mert bizony a 25-28 fok után didergető tud lenni a hőmérséklet! Szintén nagyon fontos, hogy a bejáratnál kötelező munkavédelmi sisakot venni. Ezt nem viccből mondják. A bánya járata tényleg nagyon szűk, sokszor kifejezetten alacsony, félhomály van, belógó gerendák tartják a mennyezetet. Én legalább 20-szor vertem volna be a fejem, ha nem lett volna rajtam a sisak (pedig nem vagyok túl magas sem). Szóval tessék csak felvenni azt a sisakot!

DSC_7501_jpg
Neki nem fáj, ha beveri a fejét, neked fog! 🙂

A múzeum a salgótarjáni busz- és vasútállomástól mindössze pár perc sétára, a piac mögött található, így akár Budapestről is könnyedén megjárható egy nap alatt. A bányamúzeum honlapja ezen a linken érhető el.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük