Intravel

Temesváron jártunk

Még 2017 nyár elején, Moldova felé utazva ejtettük útba Temesvárt, a Bánság fővárosát, Románia jelenleg harmadik legnagyobb városát. Reggel indultunk Budapestről, az időeltolódás miatt koradélután érkeztünk meg. Este kicsivel 10 óra után indult tovább éjszakai vonatunk Bukarestbe, így egy délutánunk volt Temesvár felfedezésére.

Szerencsére nem túl nagy városról beszélünk (legalábbis a belvárosa nem túl nagy), így ez az idő bőven elég volt. A főbb érdekességek az egykori várfalon belüli területen helyezkednek el. Érdekesség, hogy nincs igazi főtere az óvárosnak, 3 kb. egyformán fontos nagy tér található a várnegyedben (Én legalábbis külső szemlélőként úgy láttam, hogy kb. hasonlóan nagy, pompás és fontos terek ezek, így a “város 3 főtere”-ként tekintek rájuk) . Ezek közül egyik a Győzelem tér (Piata Victoriei). Városnézésünket itt kezdtük, ugyanis a vasútállomás előtt elhaladó Köztársaság út egyenesen ide vezet.

20170603_152001

Megérkeztünk Temesvárra 🙂

A hatalmas Győzelem teret egyik oldalról a Román Nemzeti Opera épülete zárja le. Mellette a “Hotel Timisoara” áll, mely szépen emlékeztet a város német múltjára (Temesvárnak a Trianoni Békeszerződés idején több német ajkú lakója volt, mint magyar), a szálloda akár egy bajorországi kisvárosban is lehetne.

DSC_0748

Az Opera, mellette a szálloda épülete.

A 200 méter hosszú, kb 40 méter széles téren egymást váltják a díszburkolatos részek, és a szépen gondozott virágágyások, bokrok, szökőkutak. A tér két oldalán főleg elegáns régi bérházak sorakoznak, de a képet megtöri egy két újabb kori panelház. A végén fényképezkedhetünk a ma már minden városban kötelező városnév-felirattal. Itt például megtudhatjuk, hogy Temesvár a román ifjúság fővárosa (Timisoara, Capital tineretului din Romania).

DSC_0839

Mi lecsekkoltuk Temesvárt 🙂

A tér másik oldalát az ortodox katedrális zárja le. A moldáv és bizánci elemeket ötvöző templom elüt az óváros közép-európaias hangulatától. Ez nem véletlen, jóval később 1936 és 1941 között épült, gondolom a város román kézre kerülésének megerősítése végett. Szerencséra a hasonló építkezések többségével szemben ez nem hajlott egy mértéktelen megalomán giccsparádéba, kissé elüt ugyan a város alap hangulatától, de nem zavaróan más. Ezért én tudom ajánlani mindenkinek a megtekintését. Mi be sajnos nem tudtunk menni, mert ottjártunkkor épp istentisztelet volt, azt pedig nem akartuk megzavarni.

DSC_0746

Az ortodox katedrális.

Inkább észak felé vettük az irányt, az egykori várterület központja felé. Az Opera mellett elhaladva egy rövid sétálóutca végén eljutottunk a város kettes számú főterére, a Szabadság térre (Piata Libertatii). A 3 közül ez talán a legfontosabb, itt ugyanis önkormányzati intézmények, iskolák találhatók. A tér szépen le van burkolva, az egész a gyalogosoké, igaz az egyik szélén pár percenként elcsattog egy villamos.

A Szabadság tér közel sem olyan nagy, mint a Győzelem-tér, így gyakorlatilag pár perc alatt körbejárható. Aki érdeklődik az ilyesmi iránt, annak a Haditechnikai Múzeumba érdemes bemenni, ez a tér déli oldalán van. Mi nem annyira érdeklődünk a téma iránt, így folytattuk utunkat észak fel.

DSC_0753

A Szabadság-tér.

A harmadik nagy tér, amit a belvárosban érdemes megnézni, az Egység tér (Piata Unirii, a név itt leginkább Románia és Erdély egységére utal). A tér eredeti magyar neve egyébként Losonczy tér volt.

Nekem ez a tér tetszett a legjobban, már ami az épületeit illeti. Középen egy elég nagy kopár, füves rész található, azért néhány fát szerintem elbírna ez a tér is. Mire ideértünk erősen tűzött már a nap, így az árnyék hiánya elég zavaró volt, kitikkadtunk rendesen.

DSC_0774

A belváros egyik legnagyobb tere az Egység-tér.

A tér egyik sarkán a katolikus katedrális sárga épülete emelkedik. A másik oldalán az ortodox püspöki palota az, ami említésre méltó. A teret továbbá több régi, középkori ház határolja, ezek egyikében működik a Művészeti Múzeum is.

DSC_0888

Szép régi épületekből nincs hiány.

A térről az egykor az egész óvárost körül ölelő várfal-rendszer egyetlen megmaradt eleméhez sétáltunk. A Mária-Terézia bástya ma már csak nyomokban emlékeztet egykori funkciójára. Az egykori vastag falakban kávézók, éttermek, szórakozóhelyek és éttermek kerültek kialakításra. A bástya belső udvarán pedig egy hangulatos kis modern tér várja a pihenni vágyókat.

DSC_0795

A várfal egyetlen megmaradt szakasza.

Elég meleg volt, és kissé eluntuk a belváros egyébként hangulatos utcáit, így a bástyánál való rövid körülnézés után egy közeli parkban pihentünk. Kis koradélutáni pihenés után egy közeli boltban vettünk magunknak ennivalót, és azt is a kis parkban fogyasztottuk el. Úgy döntöttünk, hogy továbbra is inkább természetközelibb látnivalókkal ütnénk el az időt, így a Béga-folyó (itt inkább csatorna) felé vettük az irányt.

DSC_0821

Útközben a kissé romos Hunyadi-kastély előtt is elmentünk.

A Béga partja Temesvár igazi buliközpontja. Temesvár egyébként úgy hirdeti magát mint Románia legfiatalosabb városa, és ez itt érződik is. A parton több helyen lehet vízibiciklit bérelni, ezzel a lehetőséggel elég sokan élnek, így a Béga vízén egész sok kis vízibicikli ringatózik békésen. Aki nem szeretne maga tekerni, az felszállhat egy sétahajóra. Nekem ezek a sétahajók nem igazán tetszettek. Igénytelen műanyag-kockák voltak, nyitott fedélzet, és nyitható ablak nélkül. Én nyáron sokkal szívesebben ülnék egy hajó tetején, és élvezném a fejem felett lassan elúszó faágak látványát, mint hogy egy műanyag doboz belsejébe bezárva legyek.

DSC_0867

A Béga-csatorna.

A csatorna partján egymást érik a különböző szórakozóhelyek, éttermek, sörözők. Egybe mi is beültünk egy sörre, hiszen a nagy melegben caplatásban kissé megszomjaztunk :). A sörözéssel el is telt egy kis idő, így innen már a koranyáresti naplementében indultunk tovább a Béga partján.

DSC_0869

Hangulatos szabadtéri söröző.

Az első adandó hídon átmentünk, és visszatértünk a belvárosba. A naplemente arany fényénél is tettünk egy kis kört a központban. Most útba ejtettük a kissé romos Hunyadi-kastélyt is. Bár még alig múlt 6 óra, a város elkezdett erősen kihalttá válni (végülis szombat volt). Bár még volt időnk a vonat indulásáig, úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a vasútállomásra, mert amit akartunk, már megnéztük.

DSC_0791

Óvárosi utcácska

Villamosra szerettünk volna szállni, mivel egész nap baktattunk. Sajnos jegypénztárat, vagy automatát nem találtunk, így megkérdeztünk egy helyi fiatalt, aki tudott angolul, hogy hol tudnánk jegyet venni. Kiderült, hogy újságosoknál lehet leginkább jegyet venni. De azok szombaton ilyenkor már zárva vannak. A jegypénztár (bárhol is legyen) szintén. A vezetőnél meg nem lehet jegyet venni. Szóval vagy jeggyel születsz Temesvárra, vagy nem villamosozol. Mivel még bőven volt időnk a vonat indulásáig, így nem kockáztattunk egy esetleges büntetést, inkább sétáltunk.

DSC_0898

Koraesti hangulat.

Koraestére értünk végül Temesvár Észak (Timisoara-Nord) vasútállomásra. Egy nagyjából 2 órát kellett még eltöltenünk a vonatunk beállításáig, ezt már a pályaudvar egy padján üldögélve töltöttük. A vonatunk végül fél 10-kor állt be. Jegyünk egy kényelmes fekvőkocsiba szólt, fel is szálltunk, majd a vonat rövidesen el is indult Bukarestbe.

Így telt hát rövid napunk Temesvár felfedezésével. Alapvetően hangulatos város Temesvár, szerintem mindenképpen érdemes egyszer ellátogatni ide. Ha esetleg Moldova vagy (Románián át) Isztambul felé utaztok, akkor érdemes úgy tervezni az utat, hogy egy fél napotok legyen körülnézni Temesváron.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.