Intravel

Belgrád, a Balkán kapuja

Belgrádban, Szerbia fővárosában többször jártunk már, legtöbbször átutazóban, de volt, hogy kifejezetten ez volt a cél. Akár önálló hosszúhétvégi programként is megállja helyét Belgrád, de köztes megállóként Törökország, Macedónia, Görögország, Koszovó, Montenegró, Bulgária vagy akár a Kaukázus felé utazva is érdemes egy napra megállni itt. De akár a Vajdaságból is le lehet ugrani egy napra :).

DSCF6261

A Belgrádi Egyetem egyik főépülete.

Érkezés

A városba én mindig vonattal utaztam, és talán az autót nem számítva ma is ez a legegyszerűbb módja Belgrád meglátogatásának. A vonat erre felé nagyon olcsó, egy returjegy 26 euró, azaz kb. 8000Ft. Naponta 3 járat van, két nappali, és egy éjszakai, az éjszaki vonaton érdemes fekvőhelyes kocsiban utazni, ennek a felára sem vészes, 8-10 euró/fő/irány.

DSCF6722

Budapesti vonat a belgrádi pályaudvaron.

Belgrád pályaudvara eléggé lerobbant állapotban van, de az épület maga így is szép, hangulatos. Sajnos az utóbbi években, évtizedekben nem nagyon fejlesztették, a csiga lassan épülő új főpályaudvar miatt. Az új főpályaudvar lassan átveszi a régi szerepét, ami annyiból jó, hogy ez egy szép, új állomás, de sokkal rosszabb helyen van, mint a régi. A régi állomással szinte a belváros közepére lehetett megérkezni. A régi állomáson biztosan tudom, hogy működött csomagmegőrző, de gondolom az új állomáson is lesz ilyen szolgáltatás. Ez főleg azoknak jöhet jól, akik mondjuk úgy töltenek egy napot Belgrádban, hogy reggelre érkeznek Budapestről vonattal, és este egy következő éjszakai vonattal utaznak tovább. Ha letettük a csomagot, vagy elfoglaltuk a szállást, indulhatunk is a város felfedezésére!

DSCF6545b

Zebra :).

Nándorfehér-Vár

 

Belgrád központja a Száva és Duna folyók között magasodó hegyen fekszik. Ennek az egyik fő látványossága a vár (Kalemegdan). Az egykori nándorfehérvári vár a magyar történelemnek is fontos helyszíne volt, így magyaroknak szinte kötelező meglátogatni. A híres nándorfehérvári diadalra szerb-magyar nyelvű emlékkő is emlékeztet a vár közepén.

DSCF6303

A nándorfehérvári diadal emlékére állított kő.

A várterületen épületek nem nagyon maradtak meg (ebben különbözik a Budai vártól), az egész inkább egy hatalmas park. A falak, kapuk persze megvannak, de a falakon belül árnyas sétányok padok várják a pihenni vágyókat. A park szépen gondozott, igényesen rendben van tartva.

Persze azért van egy-két épület a várterületen, ezekben főleg múzeumok működnek. Az egyik szép, török kori házban a helyi műemlékvédelmi hivatal kapott helyet. A vár Duna felőli csücskénél egy-két kiülős szórakozóhely, illetve egy kis kolostor működik, melyhez a Ruzica templom is tartozik.

DSCF6320

A várban megmaradt kevés épület egyike.

A haditechnika iránt érdeklődők megnézhetnek egy szabadtéri haditechnikai kiállítást is a vár külső és belső falai közötti keskeny sávon. A kiállítás teljesen ingyenes, harckocsik, légvédelmi-ágyúk és torpedók tekinthetők meg.

DSCF6279

Haditechnikai kiállítás.

A vár falairól szép kilátás nyílik a Szávára, valamint a mögötte elterülő hatalmas Novi-Beogradra. Még hátrébb a Duna is feltűnik. Közvetlenül a vár alatt a Száva-parton pezseg az élet, rengeteg szórakozóhely, kiülős étterem, bár várja a belgrádiakat.

uj2

Kilátás a várból, előtérben a Száva, mögötte Új-Belgrád (Novi Beograd) hatalmas lakótelepei.

Török emlékek

 

Belgrád sokkal tovább volt török kézen, mint Budapest. A nálunk 150 éves török uralom Szerbiában 300 évig tartott, Belgrád csak 1815-ben szabadult fel az oszmán uralom alól. E miatt kissé több, oszmán-török emléke van a városnak, mint Budapestnek, fent már említettem is a vár területén álló, műemlék-védelmi hivatal épületét. Szintén a várban áll Damad Ali Pasa türbéje.

Az én kedvencem a belvárosban a Zeleni Venac és a pályaudvar között kb. félúton álló kis oszmán-kori lakóház, mely szinte elveszik a később épült 4-5-6 emeletes házak között. Mellette színes kis lépcső vezet felfele, udvarán árnyat adó fa áll.

DSCF6249

Török kori ház Belgrádban.

A Szarajevó egyik jelképének számító oszmán kori kúthoz nagyon hasonló kút is a török kor emléke. Ez kissé távolabb a Skadarska utca végén található (erről az utcáról lejjebb még olvashattok). Mecsetből is maradt, igaz csak egy darab. A Bajrakli Dzsámi a Kalemegdan-tól nem messza található, nagyjából 1575-ben emelték. Nagyjából ez a Budapesthez legközelebbi oszmán-kori mecset, mely meg is őrizte funkcióját, így aki esetleg érdeklődik az oszmán-kori építészet, vagy az iszlám kultúra iránt, az is megtalálhatja számítását Belgrádban.

DSCF6515

Az egyetlen megmaradt oszmán-kori mecset.

Belgrád belvárosa

 

A város központja a Trg Republike (Köztársaság tér). Ez a tér maga annyira nem különösebben szép, de jó kiindulópont a belváros felfedezéséhez. A tér sarkáról indul a helyi “Váci utca”, a Kneza Mihajla utca. Ha végig megyünk ezen a sétálóutcán, akkor a végén a fent már bemutatott Kalemegdanhoz lyukadunk ki.

DSCF6403b

A sétálóutcán Belgrád jelképes középpontja.

Szintén a Köztársaság-tér közelében indul a város bohém-negyedeként is aposztrofált Szkadarszka utca. Míg a Kneza Mihajla utca inkább egy tipikus turistás sétálóutca, szuvenírboltokkal, észkerészekkel, ruhaboltokkal, könyváruházakkal, középen képeslapárusok, és fagyisok standjaival, addig a Szkadarszkán főleg éttermek és bárok sorakoznak. A hangulatos kockakővel burkolt utcát jellemzően 1-2 szintes kis házak szegélyezik, barátságos, kisvárosi hangulatot adva az utcának. A legkülönfélébb konyhák fogásait kóstolhatjuk meg ezen az utcán, a magától értetődő balkáni mellett a török, orosz és olasz ízek szerelmesei is megtalálhatják kedvenceiket.

DSCF6496

A Szkadarszka este.

Szintén a Köztársaság tér közelében található a Zeleni Venac nevű piac, ahol reggel friss zöldségeket, gyümölcsöket vehetünk magunknak. A várral átellenes irányba indulva pedig a széles Kralja Milana sugárútra jutunk ki. Erről a sugárútról egy kis kitérő a szerb parlament épülete, ajánlom megnézni azt is. A sugárút végén a Slavija térre lyukadunk ki, mely szintén fontos közlekedési csomópont a városban.

DSCF6390

A parlament épülete.

A Slavija térről már nincs messze a Szent Száva Katedrális, a világ egyik legnagyobb ortodox katedrálisa. A templom építésének története igen érdekes. A templom azon a helyen épült fel, ahol feltételezések szerint 1595-ben a törökök, bosszúból egy felkelésért, elégették a névadó Szent Száva hamvait, és relikviáit. A templom építésének ötletét ezen szomorú esemény után 300 évvel 1895-ben vetették fel. 1905-ben ki is írtak egy pályázatot a templom tervezésére, ám az 1912-ben kitört Balkáni Háború, majd az Első Világháború ellehetetlenítette az építkezés elkezdését. A háború után új tervpályázatot írtak ki, és 1935-ben, 40 évvel az ötlet felvetése után nekiálltak az építkezésnek.

Nem jutottak túl sokáig azonban, 1941-ben a tengelyhatalmak megszállták Jugoszláviát, az építkezést pedig félbehagyták, az alapokkal elkészültek, illetve a falaki álltak 7-11m magasságig. A háború idején a templom torzóját a Wehrmacht parkolónak használta, a háború után pedig különböző cégek használták raktározásra. Először 1958-ban vetették fel a szerb ortodox egyház vezetői, hogy folytatni kéne a templom építését, ám a megkereséseik süket fülekre találtak. Végül 1984-ben engedélyezték az építkezés folytatását, a központi kupola helyére emelésére 1989-ben került sor. Szerbia 1999-es NATO-bombázásaikor az építkezést ismét leállították, a szerb ortodox egyházat akkor vezető Pavle pátriárcha ugyanis úgy gondolta, hogy nem illdomos ilyen drága építkezést folytatni, mikor az országban emberek sokasága nélkülözik. 2001-ben folytatódtak az építkezés munkálatai.

DSC08605

A Szent Száva katedrális.

Én magam 2007-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben jártam Belgrádban. Ezekben az években sok változás nem volt, a templom kívülről már kész volt, de belül leginkább egy betonsilóra emlékeztetett. A legfrissebb hírek szerint 2018 elejére már a belső dekorációval is jelentősen előre haladtak, így a 81mX91m széles, 79m magas épület lassan késznek tekinthető. Az ötlettől a megvalósulásig tehát több mint 120 évnek kellett eltelnie, és az építkezés is több mint 80 évig tartott. Nem tudom, megérte-e, de a katedrális  egyértelműen uralja a környéket, nem véletlenül lett Belgrád egyik jelképe, így szerintem mindenképpen kötelező felvenni a megnézendő helyek listájára :).

Én magam imádok elveszni a belváros kis utcáin is. A Terazije, Savamala, Kosanicev Venac és Dorcol városrészek alkotta belvárosi rész sokszor emlékeztet Budapestre, de azért van egy hamisítatlan balkáni hangulata is az egésznek. A kis utcákon bolyongva egy-egy szép épületre bukkanhatunk, vagy épp egy hangulatos kis parkra lelhetünk. Az én egyik kedvencem a Studentski Park, de persze mindenki megtalálhatja a maga kedvencét.

DSCF6376

Az egyik belgrádi park.

A Kalemegdan alatt található a belgrádi állatkert. Belül még nem voltam, de egy az állatkertet ismerő ismerősöm szerint nem egy nagy szám. Ami viszont érdekes, az az állatkert kerítése, melyet különböző állatos mozaikok borítanak. Nagyon ötletes :)!

DSCF6354

Az állatkert kerítésének részlete.

Egyéb látnivalók

 

Nem klasszikus belvárosi látnivaló, de érdemes megnézni a pályaudvar és a Slavija tér között kb. félúton elhelyezkedő egykori Honvédelmi Minisztérium épületegyüttesét. Az út két oldalán szimmetrikusan álló épületeket az 1999-es háborúban érték találatok, azóta direkt nem állították helyre a két épületet, emlékeztetve ezzel mindenkit a háborúra.  Érdemes itt megállni egy kicsit és elgondolkozni. Magyarországon mi igen szerencsés helyzetben vagyunk, az ország területén 1956 óta nem zajlott semmilyen fegyveres konfliktus, így már több generáció élte végig egész életét békében. Ezzel szemben alig 400km-re Budapesttől még kevesebb mint 20 éve is reális opció volt, hogy valaki azért hal meg, mert a házát lebombázzák. Remélem, hogy végre valahára a Balkánon is lecsillapodnak a kedélyek, és a mélyben izzó parázs nem borítja újra lángba a térséget.

DSCF6451

A lebombázott minisztériumi épület.

Új-Belgrádban (Novi Beograd) található a város jugoszláv építészetének egyik jelképe a Genex-torony (hivatalos neve Nyugati Vásorkapu, de mindenki Genex-toronyként ismeri). A kettős toronyház, melynek két tornyát felül egy kétszintű összekötőfolyósó kapcsolja össze 115 méter magas, de a felül található forgó-étteremmel együtt a toronyházak magassága a 135 métert is eléri. A toronyházak közül a kisebb a Genex nevű jugoszláv import-export cég székházaként funkcionált (innen a név), a magasabb pedig lakóháznak épült.

uj

A Genex-torony.

A lakórészen ma is laknak, de az irodaház oldal elég elhagyatottnak tűnik, látszólag teljesen használaton kívül van, és tudtommal a forgó-étterem sem üzemel. Aki autóval, vagy busszal érkezik a városba, az jó eséllyel elhalad a toronyház mellett, de a vonatok utasai is megpillanthatják. Külön kiutazni ide a belvárosból szerintem csak azoknak éri meg, akik esetleg különösen érdeklődnek a jugoszláv brutalista építészet iránt.

DSCF6431b

A Genex-torony alulnézetből…

Maga Új-Belgrád is érdekes lehet, ha valakit érdekelnek a jugoszláv panelházak. Az impozáns méretű lakótelepen majd negyedmillióan laknak, a városrészt pedig blokkokra osztják, és az egyes részekre az igen lélekemelő “Blok XY” néven hivatkoznak. Így például van olyan villamosvégállomás, hogy “Blok 45”. Akit az ilyesmi érdekel, feltétlenül villamosozzon ki erre a részre.

DSCF6426

Genex-torony, részlet.

Annak is érdemes lehet kiutazni Új-Belgrád szélére, aki szeretne egy a Száván ringatózó hajó-étteremben enni, vagy csak sörözni egyet. Ezek a belvárosban is megtalálhatók, de ott kissé drágábbak. A város szélén viszont ugyanazt az élményt sokkal olcsóbban is megkaphatjátok. Egy sör erejéig mi is kipróbáltunk egy ilyen hajóéttermet, nagyon hangulatos!

DSCF6606

Hajóétterem a Száván.

Közigazgatásilag Belgrádhoz tartozik Zimony (Zemun) városa is. Gyakorlatilag az Új-Belgrádi lakótelep után egyből a történelmi kisváros központjába érünk. Mi sajnos még nem jártunk Zimonyban (leszámítva egy keresztül-buszozást), de legközelebbi belgrádi látogatásunkkor biztos kinézünk ide is.

DSCF6623

A Száván igazán jól esik egy pohár sör! 🙂

Belgrád tehát önmagában is kiváló célpont lehet egy hosszú-hétvégére, de ha valaki csak átutazóban jár erre, annak is érdemes megállnia egy napra. Aki vonattal utazik Montenegróba, vagy Macedónia és Görögország felé, annak pont ideálisan jön ki, ugyanis mindkét irányba van éjszakai vonat, és Budapest és Belgrád között is van éjszakai vonat, így akár oda és vissza úton is egy-egy teljes nap eltölthető Belgrádban.

DSCF6543

Régi épület a város központjában.

Ha tetszett, megosztásodat köszönjük!

Ez is érdekelhet

4 gondolatok ezen: “Belgrád, a Balkán kapuja

  1. Pingback: Montenegró vonattal - Intravel

  2. Pingback: Pristina és Szkopje vonattal - Intravel

  3. Pingback: Balkan Flexipass, a balkáni vonatbérlet - Intravel

  4. Pingback: Szárazföldön a Kaukázusba - Intravel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.